Drasztikusan terjed a pajzsmirigyrák.

A pajzsmirigyrákra jellemző klinikai tünetek a következők: gyorsan növekvő, fájdalmas vagy fájdalmatlan pajzsmirigygöb. A göb kemény, környezetétől nem mozdítható el, úgynevezett fixált göb. A nyakon nyirokcsomó-megnagyobbodás észlelhető. Egyes betegeknél rekedtség jelentkezik, mert a daganat ráterjed a hangszalagot beidegző idegszálra, és bénulást okoz.

Mivel sok más állapot is okozhatja a pajzsmirigy méretének, alakjának vagy állományának a megváltozását, további kivizsgálásra, például a pajzsmirigyfunkció értékelése érdekében vérvizsgálatokra, a mirigy állományának a felméréséhez ultrahangra, vagy egyéb tesztekre van szükség. A megnagyobbodott pajzsmirigy a rák mellett számos egyéb állapot jele lehet. Ezek a jódhiánytól a Hashimoto betegség okozta gyulladásig terjedhetnek. Sokszor a pajzsmirigy további kivizsgálása pajzsmirigy göbök jelenlétére mutat rá. A pajzsmirigy göbök vagy daganatok mintegy 90%-a jóindulatú.

A korai stádiumban felfedezett pajzsmirigyrák gyógyítható, kialakulásának okait egyelőre vizsgálják. Reismann Péter, a Semmelweis Egyetem belgyógyászati klinikájának tanársegédje szerint az elmúlt 20 évben megháromszorozódott a pajzsmirigyrák gyakorisága. Magyarországon a daganatos megbetegedések 3-4 százalékát teszi ez ki, ugyanakkor például az Egyesült Államokban a harmadik leggyakoribb rákos megbetegedés. 

Annak ellenére nem változott a halálozási ráta, hogy a betegség sokkal gyakoribb lett. Ez annak köszönhető, hogy korai stádiumban felfedezve teljes gyógyulás várható, és előrehaladott betegségnél is jó eszközök vannak az élethossz megnövelésére. Reismann Péter beszélt arról is, hogy számos kutatás zajlik a kiváltó okok felfedezésére, sok vizsgálat koncentrál az úgynevezett endokrin diszruptorokra, amelyek a szervezetbe kerülve módosítják a sejteket.

A pajzsmirigyrák a pajzsmirigyből kiinduló rosszindulatú daganatos burjánzás. Míg a pajzsmirigy jóindulatú elváltozásai (a túlműködés és alulműködés) hormonális eltéréseket és jellegzetes tüneteket (például testsúlyváltozást) is okoznak, addig a rosszindulatú elváltozásokra ilyen eltérések nem vagy alig jellemzőek. Azaz attól, hogy valakinek pajzsmirigy-alulműködési vagy -túlműködési tünetei vannak, még nem kell pajzsmirigydaganatra gondolnia. Ritka betegségről van szó, Magyarországon évente csak nagyjából 400-600 új pajzsmirigy-daganatos beteget fedeznek fel.

Négy fő pajzsmirigyrák típus létezik. Ezek a pajzsmirigy különböző részeiből alakulnak ki; a típus befolyásolja a kezelési lehetőségeket és a kórjóslatot. A pajzsmirigyrák fő típusai:
 

• Papilláris pajzsmirigyrák: ez a leggyakoribb pajzsmirigyrák-típus —az esetek mintegy 80%-a papillaris rák. Ezek a rákok lassan nőnek és csak ritkán halálosak.
• Follicularis pajzsmirigyrák: ez a második leggyakoribb pajzsmirigyrák—az esetek kb. 10%-át teszi ki. A leggyakoribb azokban az országokban, ahol kevés az étrendben a jódtartalmú táplálék. A Hürthle sejtes karcinóma is a follikuláris pajzsmirigyrák egyik típusa, az esetek mintegy 3%-áért felelős.
• Medulláris pajzsmirigyrák: ez felelős az összes pajzsmirigyrák 4%-áért. Spontán vagy öröklött módon is kialakulhat. Az öröklött medullaris pajzsmirigyrákot egy mutáció okozza, és gyakran a többszörös endokrin neoplázia (többszörös endokrin neoplázia (multiple endocrin neoplasia) type 2) (MEN) szindróma része, amit szintén a RET gén mutációi okoznak. Ez a rák többféle típusú kezelést igényel és nehezebb gyógyítani, mint a gyakoribb pajzsmirigyrákokat.
• Anaplasztikus pajzsmirigyrák: ezt nem differenciált karcinomának is nevezeik. Csupán a pajzsmirigyrákok 2%-áért felelős. Gyorsan terjed és nehezen lehet kezelni.

A pajzsmirigy daganatos megbetegedésre irányuló csomagunk: online foglalás

Forrás: ( házipatika )