Helikobakter pylori

A leggyakoribb emberi fertőzés
 

Földünk népességének több, mint felében kimutatható a Helicobacter pylori!
A gyermekkorban történő fertőzés létrejötte és a kórkép kialakulása között több évtized is eltelik. Az érintettek csekély hányadánál jelennek meg csak a kórokozónak tulajdonított betegségek:
- az idült gyomorhurut, a gyomor- és nyombélfekély, - a gyomor eredetű MALT limfóma, illetve a gyomorrák. Az egyik legelterjedtebb fertőzés: az emberiség 50%-ában jelen van. Már csecsemő- és gyermekkorban megtörténik a fertőződés. Magyarországon a 20-30 évesek 40-50%-a, az 50-60 évesek 65-70%-a hordozza a baktériumot.

 

1996-ban a WHO I. osztályú rákkeltőnek nyilvánította a Helicobacter pylorit. 

Annak, hogy a baktérium képes legyen a gyomorban életben maradni és ott megtapadni, alapvető feltétele a mozgási képessége (motilitása). 

Mivel a Helicobacter pylori nem saválló, igyekszik elkerülni a gyomorban uralkodó savas vegyhatású körülményeket. Spirális mozgással igyekszik minél előbb a biztonságot nyújtó hámfelszíni réteget borító nyákon át annak alsó rétegébe.
A baktérium által legnagyobb mennyiségben termelt enzim az ureáz, mely a karbamidot (ureát) végső soron ammóniára és széndioxidra bontja. Az ammónia - kémhatásánál fogva - képes ellensúlyozni a gyomor savas pH-ját, másrészt toxikus hatással bír a nyálkahártya sejtjeire és kémiai úton odavonzza a gyulladásos sejteket, azaz a fehérvérsejteket (granulocitákat). 
Ez utóbbiak helyi gyulladásos választ idéznek elő, mely fokozza a hámsejt károsodását.
A Helicobacter pylori krónikus gyomornyálkahártya gyulladást okoz az összes fertőzött személyben.

 

A klinikai lefolyás nagyon változó

A Helicobacter pylori fertőzés következtében kialakuló számos gyomorbetegség mellett:
- érelmeszesedést,- bőrbetegségeket,- ízületi gyulladásokat,- epekőképződést is okozhat.

A kórokozó számos virulencia faktorral (túlélést és szaporodást elősegítő faktorral) rendelkezik. Adherencia faktor segítségével a nyálkahártyához tapad. Ostorai segítik a mozgásban. Proteáz és ureáz termelése segíti a nyálkahártyán való áthaladását, illetve ez utóbbi sejtkárosító hatású is. Foszfolipáz A és C termeléssel a nyálkahártyát hidrofillé teszi, ami szintén segíti a túlélését, valamint ez is sejtkárosító hatásúvá teszi. A vacA és cagA gének működése szintén citotoxikus (sejtkárosító) hatású, fontos a baktérium kóroki szerepének közvetítésében. Gyulladást elősegítő anyagok (citokinek), hormontermelést fokozó (gasztrin szintet fokozó) hatása szintén segíti a baktérium túlélését, akárcsak a nyálkahártya keringését befolyásoló nitrogén-monoxid termelés elősegítése. Ezekből látható, hogy kórokozóként igen összetett rendszerekkel képes kárt okozni az emberi szervezetben.

Panaszok, tünetek

Gyomor-bél rendszeri panaszok hátterében állhat a Helicobacter pylori fertőzés. A fertőzés jelentőségét az adja, hogy a Helicobacter pylorinak szerepe lehet a reflux betegség (égő, maró gyomortáji fájdalom), a krónikus gyomorhurut, a gyomor-, illetve nyombélfekély valamint a gyomordaganatok kialakulásában. A fenti betegségek kialakulásában a baktérium jelenlétén kívül természetesen környezeti tényezők és genetikai faktorok is szerepet játszanak, tehát nem minden fertőzött személy fog valamely említett betegségben szenvedni. A felismerés tehát alapvető fontosságú, a kórokozó irtásával lehetőség adódik a betegségek nemcsak kezelésére, hanem megelőzésére is.

• puffadás
• nehéz gyomor érzése
• rossz emésztés
• fokozott fáradékonyság
• bőrproblémák – akné, ekcémás megbetegedések

• gyomorfájdalom
• böfögés
• gyomorsav szag
• gyomorsav visszaáramlása a gyomorból a nyelőcsőbe, „gyomorégés“
• keserű utóíz a szájüregben, vagy felfelé irányuló feszítő érzés a gyomorban.

Vizsgálatok, kimutatás

A Helicobacter pylori antitest kimutatása többféle módszerrel is történhet. A nálunk végzett tesztek készülhetnek

1. szűrőjelleggel, ez negatív / pozitív eredményt ad vérből,
2. IgG és IgA számszerű értékkel vérből,
3. széklet antigén módszerrel is. 

Akiknek a közelmúltban lezajlott fertőzésük volt, mindenképp ez utóbbi javasolt! A gyógyítás célja a kórokozó komplett kiírtása (eliminációja). Hatásos kezeléssel a gyógyulási arány kb. 90%-os. Az antitest vizsgálat azt jelzi, hogy valaha találkozott a kórokozó a szervezettel, míg az antigén adott pillanatban a kórokozó jelenlétét igazolja.

A  baktérium 2,5-3 µm hosszúságú és 0,5-1 µm átmérőjű, ívben enyhén meghajlított vagy spirálisan megcsavarodott, feji részén 1-7 ostorral rendelkező, mozgékony kórokozó. Csak az emberi gyomor nyálkahártyáján képes szaporodni, inaktív formában azonban az állóvizekben, a földön, egyes állatok (pl. majom, macska, újabb közlések alapján feltételezhető a kutya és a sertés is) szervezetében évekig életképes maradhat.

 

Kit indokolt kezelni HP-fertőzöttség esetén?
 

Erősen javasolt az eradikációs kezelés az alábbi kórképekben, bizonyított HP-pozitivitás esetén: 
1. Nyombél- és gyomorfekély aktív szaka, vérző fekély

2. A gyomor alacsony malignitású (E1 stádium) MALT limfómája
3. Atrófiás gasztritisz
4. Gyomorkarcinóma reszekciója után
5. Gyomorkarcinómás beteg első fokú rokonai
6. A beteg saját kérésére