Miből áll a vér? A vér alakos elemei. 2. rész

2018. január 18.

Az alakos elemek közül a vörösvérsejtek (eritrocita) száma a legnagyobb 4-4,5 millió /liter, korong alakúak, oldalról súlyzóformát mutatnak, átmérőjük 7-7.5 µm. A vörösvérsejtek finom hálózatos alapállományának hézagait vastartalmú vérfesték (hemoglobin) tölti ki.

Miből áll a vér? A vér alakos elemei. 2. rész

Ajánlott vizsgálati csomagok

Kis rutin csomag Egészségellenőrzés, prevenció 14 000 Ft

Milyen kérdésekre ad választ a Miből áll a vér? A vér alakos elemei. 2. rész?

Milyen céllal végzik a vizsgálatot?

Az alakos elemek közül a vörösvérsejtek (eritrocita) száma a legnagyobb 4-4,5 millió /liter, korong alakúak, oldalról súlyzóformát mutatnak, átmérőjük 7-7.5 µm.

Mikor vagy kiknek indokolt a vizsgálat elvégzése?

A vörösvérsejtek képzéséhez szükséges anyagok: * a gyomornyálkahártya által termelt anyagok, melyet a máj raktároz * a táplálék útján felvett anyagok (vitaminok pl: B12, B1, C, vas, aminosavak) A vörösvérsejt képzés fontos szabályzója a vese által termelt hormon jellegű anyag, az úgynevezett eritropoetin, a vese érzékeli a vér oxigéntelítettségét, és ha az csökken, akkor fokozódik ezen anyag kiválasztása, így fokozódik a vérképzés a csontvelőben.

Mit mutat vagy jelezhet a vizsgálati eredmény?

Monocita 3-6% Az egymagvú fehérvérsejtek a neutrofilekkel közösen takarító szerepet töltenek be (fagocitózis), de sokkal hosszabb ideig élnek, mert más feladatuk is van: ők mutatják be a kórokozó darabjait a T-sejteknek, hogy azok később újra felismerjék, és megöljék a kórokozókat, vagy ellenanyagválaszt indítsanak be.

Hogyan segíti az eredmény a további orvosi döntést?

A vörösvérsejtek legfontosabb feladata az oxigén és a széndioxid szállítása a sejtek és a tüdő között, valamint a vér állandó vegyhatásának biztosítása.

A vörösvértest

A vörösvérsejtek legfontosabb feladata az oxigén és a széndioxid szállítása a sejtek és a tüdő között, valamint a vér állandó vegyhatásának biztosítása. A vörösvérsejtek a vörös csontvelőben képződnek, az érési folyamat elején még rendelkeznek sejtmaggal, majd a mag fokozatosan zsugorodik és eltűnik.

A vörösvérsejtek képzéséhez szükséges anyagok:

* a gyomornyálkahártya által termelt anyagok, melyet a máj raktároz
* a táplálék útján felvett anyagok (vitaminok pl: B12, B1, C, vas, aminosavak)

A vörösvérsejt képzés fontos szabályzója a vese által termelt hormon jellegű anyag, az úgynevezett eritropoetin, a vese érzékeli a vér oxigéntelítettségét, és ha az csökken, akkor fokozódik ezen anyag kiválasztása, így fokozódik a vérképzés a csontvelőben.

A fehérvérsejtek

A fehérvérsejtek változatos alakú és méretű, sejtmagvas alkotórészei a vérnek. Egészséges emberben 1 mm 3 vér 4-10 ezer fehérvérsejtet tartalmaz. Fehérvérsejtek a vörös csontvelőben és a nyirokszervekben képződnek. A szervezet védekező rendszerének tagjai. Három fő típusuk van: a karéjos magvú granulociták, a nagyméretű monociták és a kisebb nyiroksejtek, más néven limfociták. Közülük a granulociták aránya a legnagyobb. Mindegyikük más-más szerepet tölt be a kórokozók elleni védekezésben.

A fehérvérsejtek vagy leukociták az immunrendszer sejtjei, amelyek megvédik a testünket a fertőző betegségektől és az idegen anyagoktól. Sokféle különböző fehérvérsejt létezik, azonban mindegyik a csontvelő egy sokirányú differenciálódásra képes (pluripotens) sejtjéből származik, amelyet vérképző őssejtnek nevezünk. A fehérvérsejtek az egész testben megtalálhatók, a vérben és a nyirokrendszerben is.

Több fajtája ismert, ezek mindegyikének megvan a szerepe, eltérés esetén jellemzőek lehetnek egy adott betegségre.

Neutrofil granulocita az összes fehérvérsejt 50-70%-a.

A neutrofilek a bakteriális vagy gombás fertőzésekkel, és más apró gyulladásos folyamatokkal szállnak szembe, és általában ők válaszolnak először a mikrobiális fertőzésekre; az ő tevékenységük és tömeges pusztulásuk hozza létre a gennyet, ezért leggyakrabban gennysejteknek is hívjuk őket. Hívjuk őket szegment, vagy karéjozott magvú sejteknek is.

Limfocita 20-40%.

A nyiroksejtek sokkal gyakoribbak a nyirokrendszerben. A vérben háromféle nyiroksejt van:
- B-sejtek: A B-sejtek termelik az ellenanyagokat (antitesteket), amelyek hozzákötődnek a kórokozókhoz, és ezzel lehetővé teszik az elpusztításukat.
- T-sejtek:
A CD4|CD4+ segítő T-sejtek vezérlik az immunválaszt, és fontosak a sejten belüli baktériumok elleni védekezésben.
A CD8|CD8+ citotoxikus T-sejtek képesek megölni a vírussal fertőzött és a daganatsejteket.
- Természetes ölősejtek (NK, Natural Killer ): A természetes ölősejtek képesek megölni azokat a sejteket, amelyek erre jelet adnak nekik, mivel megfertőződtek egy vírussal vagy rákossá váltak.

Monocita 3-6%

Az egymagvú fehérvérsejtek a neutrofilekkel közösen takarító szerepet töltenek be (fagocitózis), de sokkal hosszabb ideig élnek, mert más feladatuk is van: ők mutatják be a kórokozó darabjait a T-sejteknek, hogy azok később újra felismerjék, és megöljék a kórokozókat, vagy ellenanyagválaszt indítsanak be.

Eozinofil granulocita 2-5%

Az eozinofilek főként élősködők ellen harcolnak, ezért a számuk növekedése parazitás fertőzést mutathat, valamint allergiás reakciókban is emelkedett.

Bazofil granulocita 1%

A bazofilek felelősek az allergiás immunválaszért, mert kibocsátják a gyulladást létrehozó anyagot, a hisztamint.

Mindegyik fehérvérsejt típusnak különböző érési formái vannak, melyek ha megjelennek a vérben, az nem jelent jót. Lehet egy masszív bakteriális fertőzés, de komolyabb betegséget is jelenhetnek.

A vérlemezkék vagy trombociták

A vérlemezkék (thrombocyta) a véralvadásban játszanak fontos szerepet, mert a vérlemezkék trombikináz nevű enzimet tartalmaznak. Nagyságuk 2-4 µm, korong vagy csillag alakúak. Számuk 150-400 G/l mennyiségben fordul elő. A vörös csontvelő óriás sejtjeinek plazmájában képződnek, élettartamuk 10-14 nap, majd a lép szűri ki és bontja le.

A vérlemezkék kitapadnak a sérült érfalra, és a belőlük felszabaduló anyag hatására egy olyan reakciósorozat indul meg, amelynek végeredményeként a vérplazmában oldott állapotban található fibrinogén nevű fehérje a sérülés helyén oldhatatlan, fonalas szerkezetű fibrinné alakul át. A fibrinszálak rárakódnak a sérült érfalra, és lezárják a sebet. A képződő fibrinhálóba bezáródnak a vér sejtes elemei is. A vér állaga alvadás közben kocsonyaszerűvé válik. A képződött alvadék alatt megkezdődik az érfal és a sérült szövetek regenerációja, végül az alvadék is lebomlik, eltűnik.

A véralvadás átlagosan 5-6 perc alatt játszódik le. A folyamatban a vérplazma sokféle fehérjéje vesz részt. A normális véralvadáshoz Ca 2 + ionok is szükségesek. A vérzést jelentősen csökkentik a sérült érfalból és a vérlemezkékből felszabaduló érszűkítő anyagok.

A véralvadásban szereplő fehérjék nagy része, köztük a fibrinogén a májban képződik. Ezzel magyarázható, hogy a májsejtek károsodása gyakran véralvadási zavarokkal jár.

Hogyan vehetők igénybe a vizsgálatok a laboratóriumban?

A Gellért Laboratóriumban a vizsgálatok szakorvosi beutaló nélkül, előzetes időpontfoglalással vehetők igénybe. A lelet elkészülési ideje az adott vizsgálattól függ (a rutin mérések többsége 1 munkanap, a speciális vizsgálatok határideje csomagonként eltérő).

Összes vizsgálati csomag Mire figyeljen laborvizsgálat előtt