Magas vérnyomás okai
Magasvérnyomás-betegség kialakulásában jelentős szerepet játszik a vese működése, leggyakrabban ennek eltérése okoz másodlagos hipertóniát. A vesének mind működési, mind vérellátási zavara okozhat magas vérnyomást.
Milyen kérdésekre ad választ a Magas vérnyomás okai?
Milyen céllal végzik a vizsgálatot?
Magasvérnyomás-betegség kialakulásában jelentős szerepet játszik a vese működése, leggyakrabban ennek eltérése okoz másodlagos hipertóniát.
Mikor vagy kiknek indokolt a vizsgálat elvégzése?
Előfordulhat pajzsmirigy-túlműködéshez társuló hipertónia, ilyenkor a betegek ritmuszavarok előfordulásáról, szapora szívdobogásról, izzadékonyságról is panaszkodhatnak.
Mit mutat vagy jelezhet a vizsgálati eredmény?
Ritkábban fordulnak elő a mellékvesekéreg és -velő hormontermelési zavarai: emelkedett aldoszteronszint (ehhez alacsony káliumszint, izomgörcsök, izomgyengeség társulhat), fokozott kortizoltermelés (Cushing-szindróma), adrenalintermelő pheochromocytoma.
Hogyan segíti az eredmény a további orvosi döntést?
A vérellátási zavarért, idősebb korban a vesét tápláló artéria meszes szűkülete, fiatalabb korban az ér bizonyos rétegeinek örökletes megvastagodása miatti szűkület (fibromuscularis dysplasia) lehet felelős.
Magasvérnyomás-betegség kialakulásában jelentős szerepet játszik a vese működése, leggyakrabban ennek eltérése okoz másodlagos hipertóniát. A vesének mind működési, mind vérellátási zavara okozhat magas vérnyomást.
Csökkent vesefunkciót okozhatnak gyulladások, cukorbetegség, fájdalomcsillapítók túlzott használata, autoimmun betegségek, esetleg vesekövesség, ciszták is.
A vérellátási zavarért, idősebb korban a vesét tápláló artéria meszes szűkülete, fiatalabb korban az ér bizonyos rétegeinek örökletes megvastagodása miatti szűkület (fibromuscularis dysplasia) lehet felelős.
Ritkább okok közé tartoznak a hormonális eltérések. Előfordulhat pajzsmirigy-túlműködéshez társuló hipertónia, ilyenkor a betegek ritmuszavarok előfordulásáról, szapora szívdobogásról, izzadékonyságról is panaszkodhatnak.
A magas vérnyomás (hipertónia) alattomos kór. Sok esetben sokáig egyáltalán nem okoz panaszokat, ám az elhanyagolt betegség számos testrész, szerv fokozatos károsodását okozhatja.
- jellemző módon reggel jelentkező fejfájás,
- a tompa tarkótáji, halántéktáji lüktetés, amely lehajlás esetén fokozódik.
- romlik a koncentrálóképességünk és az egyensúlyérzékünk,
- szívünk visszatérően túl szaporán dobog,
- vagy gyakran panaszkodunk tompa mellkasi nyomásra, ok nélküli izzadásra vagy múló látászavarra.
Korai szövődmény lehet a kisebb vagy nagyobb erek megrepedése, elsősorban az érfal betegsége vagy gyengesége esetén. Ez a repedés az érrendszer bármely pontján előfordulhat; a főverőér vagy az agyi erek sérülése esetén, akár végzetes kimenetelű is lehet (agyvérzés). A hypertonia késői szövődményei között említendő az érelmeszesedés fokozódása, melynek következményeként agyi érszűkület, agyérgörcs (stroke), szívinfarktus, a szív fokozott igénybevétele, megterhelése miatt pedig szívelégtelenség alakulhat ki. A végtagi erek szűkülete végső esetben amputációt is szükségessé tehet, a szem ereinek károsodása pedig látásromláshoz, akár vaksághoz is vezethet. A magas vérnyomás érkárosító hatásának számlájára írható számos más szerv károsodása, pl. a vesezsugor kialakulása is.
Hogyan vehetők igénybe a vizsgálatok a laboratóriumban?
A Gellért Laboratóriumban a vizsgálatok szakorvosi beutaló nélkül, előzetes időpontfoglalással vehetők igénybe. A lelet elkészülési ideje az adott vizsgálattól függ (a rutin mérések többsége 1 munkanap, a speciális vizsgálatok határideje csomagonként eltérő).