A hormonokról általánosságban
Ma több, mint 40-féle hormont ismerünk, amelyek testünk váladéktermelő szerveinek, a mirigyeknek a termékei. Egészen pontosan a belső elválasztású, úgynevezett endokrin mirigyek termelik a hormonokat, míg a külső elválasztású, exokrin mirigyek például a verejték, vagy a faggyútermelést végzik.
Milyen kérdésekre ad választ a A hormonokról általánosságban?
Milyen céllal végzik a vizsgálatot?
Ma több, mint 40-féle hormont ismerünk, amelyek testünk váladéktermelő szerveinek, a mirigyeknek a termékei.
Mikor vagy kiknek indokolt a vizsgálat elvégzése?
Mellékpajzsmirigy alulműködés, amelynek feltűnő tünetei a kéz és láb ujjainak zsibbadása, a kéz görcsös tartása, a gégeizmok görcse, amely fulladáshoz is vezethet.
Mit mutat vagy jelezhet a vizsgálati eredmény?
A hormon tulajdonképpen egy speciális összetételű kémiai (jelátvivő) anyag, amely a vér útján jut el a rá specifikusan érzékeny sejtekhez, és már alacsony koncentrációban is hatást fejt ki.
Hogyan segíti az eredmény a további orvosi döntést?
Általában elmondható, hogy keresni kell a kiváltó okokat és törekedni kell az oki kezelésre.
Mik a hormonok?
Ma több, mint 40-féle hormont ismerünk, amelyek testünk váladéktermelő szerveinek, a mirigyeknek a termékei. Egészen pontosan a belső elválasztású, úgynevezett endokrin mirigyek termelik a hormonokat, míg a külső elválasztású, exokrin mirigyek például a verejték, vagy a faggyútermelést végzik.
Az endokrin mirigyeknek nincs kivezető csöve és a váladékukat, vagyis a hormonokat közvetlenül a vérbe ürítik. A hormon tulajdonképpen egy speciális összetételű kémiai (jelátvivő) anyag, amely a vér útján jut el a rá specifikusan érzékeny sejtekhez, és már alacsony koncentrációban is hatást fejt ki. Éppen ezért a hormonrendszer hibás működése, vagy egy-egy hormon hiánya akár életre szóló betegségeket eredményezhet, erősen meghatározva az életminőséget.
A fő hormontermelő szervek az agyalapi mirigy, a pajzsmirigy, a mellékpajzsmirigy, a mellékvese, a here, a petefészek, a csecsemőmirigy, a tobozmirigy és a hasnyálmirigy.
Az agyalapi mirigy
Az agyalapi mirigy számos hormont termel, éppen ezért sokirányú hatást fejt ki, akár a belső elválasztású mirigyek karmesterének is nevezhetjük. Az elülső, a hátsó, és a köztilebenyében is előállít hormonokat, amelyek többek közt hatnak a növekedésre, a tüszőérésre, a tejelválasztásra, a festék-anyagcseréjének szabályozására, és számos más hormontermelő szerv működésére. Tehát például egy pajzsmirigybetegség nem csak magának a szervnek a hibás működéséből adódhat, hanem az agyalapi mirigy pajzsmirigyre ható hormontermelésének problémájából is.
Betegsége lehet például:
- Óriásnövés, a növekedési hormon fokozott termelődése miatt.
- Hypophyser törpeség, a növekedési hormon csökkent termelődése miatt.
- A nem terhes nők melléből váladékképződés (prolaktin túltermelődés)
A pajzsmirigy
A pajzsmirigyben termelődő hormonok a tiroxin, a trijódtironin és a calcitonin. Az első kettő az anyagcsere-folyamatokat szabályozza, míg a calcitonin gátolja a kalcium csontokból való felszabadulását.
Betegsége lehet például:
- Hypothyreosis (pajzsmirigy alulműködés), amelynek jellemzői a fáradtság, mélyülő hang, székrekedés, indítékszegénység.
- Hyperthyreosis (pajzsmirigy túlműködés), amelynek egyik formája a Basedow kór. Tipikus megjelenése a kidülledt szem, a kézremegés, a piros foltok a bőrön, valamint a hasmenés, a testtömeg csökkenés jó étvágy mellett, a szapora szívműködés.
A mellékpajzsmirigy
A mellékpajzsmirigy hormonja a parathormon, amely a szervezet foszfát és kalcium forgalmában játszik szerepet.
Betegsége lehet például:
- Mellékpajzsmirigy túlműködés, amikor a parathormon fokozott termelődése miatt a csontok elmésztelenednek, törékennyé válnak, és vesekő keletkezik.
- Mellékpajzsmirigy alulműködés, amelynek feltűnő tünetei a kéz és láb ujjainak zsibbadása, a kéz görcsös tartása, a gégeizmok görcse, amely fulladáshoz is vezethet.
A mellékvese
A mellékvese szintén több hormon termelődéséért felelős, például a kortizolért, az aldosteronért, vagy a jól ismert adrenalinért és noradrenalinért – ezek az úgynevezett stresszhormonok.
Betegsége lehet például:
- Cushing-szindróma, amely hátterében a mellékvesekéreg mindhárom hormonjának fokozott termelése áll. Ilyenkor kialakul az úgynevezett telihold arc, a törzsön a fokozott zsírlerakódás, a striák, a fokozott szőrképződés, és izomgyengeség.
- Addison-kór, amely a mellékvesekéreg két hormonjának csökkent termelődését feltételezi. Feltűnő, hogy az ilyen beteg bőre sötétedik az egyébként is pigmentált helyeken, csökken a testsúly, fáradtság jelentkezik, a nőknél a menstruáció hiánya, a férfiaknál impotencia lép fel.
A here
A here termeli a tesztoszteront, míg a petefészek hormonjai az ösztrogén és a progeszteron, a nemi működés szabályozásának fő alkotóelemei.
Betegsége lehet például:
- Férfi és női klimax, amely hormonális változások miatt áll be,
- valamint a nőknél jelentkező egyes vérzészavarok hátterében is állhat hormonális szabályozási zavar.
A csecsemőmirigy
A csecsemőmirigy több hormont termel. Ezek egyike a thymosin nevű hormon, mely serkenti a növekedést és a szexuális fejlődést, valamint biztosítja a celluláris immunitást, ami az idegen szövet szervezetből való kivetését jelenti. Ez a szerv a pubertás után visszafejlődik. Ez a mirigy a szervezője az immunrendszer fejlődésének.
A tobozmirigy
A tobozmirigyben termelődő melatonin gátolja a pubertás korai kialakulását. Betegsége lehet:
- alvászavarok, a melatonin termelődés szabálytalansága miatt.
A hasnyálmirigy
Szigetszervei állítják elő a glukogont, amely közvetve a vércukorszintet növeli, az inzulint, amely a vércukorszint csökkentésére van hatással, míg a somatostatin a testnövekedést gátolja.
Betegsége lehet például: cukorbetegség, melynek hátterében az inzulinhiány áll. Több formája ismert:
- Az 1-es típusú cukorbetegség autoimmun eredetű és a lényege, hogy az inzulint termelő sejtek elpusztulnak, ezért kevés az inzulin
- A 2. típusú cukorbetegségben az inzulin mennyisége az átlagosnál lényegesen több, inzulinrezisztencia alakul ki.
Betegségek kezelése
A hormonrendszer zavara által okozott betegségek spektruma annyira széles, hogy nehéz lenne egyetlen célravezető gyógymódot kiemelni.
Általában elmondható, hogy keresni kell a kiváltó okokat és törekedni kell az oki kezelésre. Az esetek egy részben a kezelésre, a hormonpótlásra, más részében a megelőzésre kell törekedni.
Van olyan betegség, amelyeket külsőleg bevitt hormonok adásával gyógyítanak (például cukorbetegség), a pajzsmirigy csökkent működése esetén a hiányzó hormon pótlása a megfelelő gyógyító mód. A túlműködés esetén gyógyszeres kezelés, izotóp alkalmazása, esetleg műtét jön szóba. Van, ahol vitaminpótlással kell próbálkozni (például mellékpajzsmirigy csökkent működése esetén D-vitaminnal), illetve elképzelhető, hogy csak tünetileg lehet kezelni egy betegséget. Máskor a kiváltó immunológiai folyamatokat kell befolyásolni „immunmoduláns” készítményekkel (pl. szteroidok, pentoxifillin, szelén) Mivel a hormonrendszer működése rendkívül összetett és bonyolult kölcsönhatásokon alapszik, és rajtunk kívülálló hatásokra is reagál, a legtöbb, amit tehetünk a kiegyensúlyozott működéséért az egészséges életmód – kielégítő, egészséges táplálkozással, mozgással és egyfajta lelki harmóniával.
Forrás: (endokrinkozpont)
Hogyan vehetők igénybe a vizsgálatok a laboratóriumban?
A Gellért Laboratóriumban a vizsgálatok szakorvosi beutaló nélkül, előzetes időpontfoglalással vehetők igénybe. A lelet elkészülési ideje az adott vizsgálattól függ (a rutin mérések többsége 1 munkanap, a speciális vizsgálatok határideje csomagonként eltérő).