Ugrás a fő tartalomra
Egészségügyi magánlabor Budapesten. Kézben az egészség.
info@gellertlabor.hu • H–CS: 8:30–16:30 | P: 8:30–15:00 • 1114 Budapest, Kemenes u. 4. Kemenes utca: a Bartók Béla út felől nem lehet behajtani

Mitől lehetnek magasabbak a májfunkciós értékek?

2019. február 24.

A májfunkciós vizsgálat vérvételt követően bizonyos enzimek vérben mérhető koncentrációjának laboratóriumban történő meghatározását jelenti. A máj működéséről információt szolgáltató enzimek közül elsősorban a következő négy szintjét szokták mérni: GOT (AST), GPT (ALT), gamma-GT és alkalikus foszfatáz (AP, ALP).

Mitől lehetnek magasabbak a májfunkciós értékek?

Milyen kérdésekre ad választ a Mitől lehetnek magasabbak a májfunkciós értékek?

Milyen céllal végzik a vizsgálatot?

A májfunkciós vizsgálat vérvételt követően bizonyos enzimek vérben mérhető koncentrációjának laboratóriumban történő meghatározását jelenti.

Mikor vagy kiknek indokolt a vizsgálat elvégzése?

Az anamnézis felvétele, a páciens esetleges tüneteinek ismerete, a fizikális vizsgálat és további, képalkotó vizsgálatok segítik az orvost abban, hogy megtalálja az emelkedett értékek okát.

Mit mutat vagy jelezhet a vizsgálati eredmény?

Bizonyos gyógyszerek bevétele, szedése, amelyek károsítják a májat Akut vagy krónikus hepatitis (májgyulladás) Zsírmáj: alkoholos vagy nem alkoholos Májzsugor (májcirrózis) Epeúti elzáródás pl. epekő vagy epekövek miatt Gombamérgezés Daganat Többszervi elégtelenség Súlyos vérmérgezés A különböző enzimek (GOT, GPT, gamma-GT, alkalikus foszfatáz) szintje nem mindig együttesen emelkedett.

Hogyan segíti az eredmény a további orvosi döntést?

Bizonyos betegségek esetén megkönnyíti az orvos számára a diagnózis felállítását, ha a GOT és a GPT enzimek koncentrációit hasonlítja össze, azok arányát vizsgálja.

A májfunkciós vizsgálat vérvételt követően bizonyos enzimek vérben mérhető koncentrációjának laboratóriumban történő meghatározását jelenti. A máj működéséről információt szolgáltató enzimek közül elsősorban a következő négy szintjét szokták mérni: GOT (AST), GPT (ALT), gamma-GT és alkalikus foszfatáz (AP, ALP).

A normál tartománynál magasabb májenzim értékek hátterében például a következő okok állhatnak:

  • Bizonyos gyógyszerek bevétele, szedése, amelyek károsítják a májat
  • Akut vagy krónikus hepatitis (májgyulladás)
  • Zsírmáj: alkoholos vagy nem alkoholos
  • Májzsugor (májcirrózis)
  • Epeúti elzáródás pl. epekő vagy epekövek miatt
  • Gombamérgezés
  • Daganat
  • Többszervi elégtelenség
  • Súlyos vérmérgezés
A különböző enzimek (GOT, GPT, gamma-GT, alkalikus foszfatáz) szintje nem mindig együttesen emelkedett. Sokkal gyakoribb, hogy jellegzetesen egy vagy több érték emelkedik a referenciatartomány fölé. Az anamnézis felvétele, a páciens esetleges tüneteinek ismerete, a fizikális vizsgálat és további, képalkotó vizsgálatok segítik az orvost abban, hogy megtalálja az emelkedett értékek okát.
Noha tény, hogy azoknak az embereknek a vérében, akik túl sok alkoholt fogyasztanak, gyakran emelkedettek a májenzim értékek, távolról sem ez az egyetlen ok, ami magas májenzim szinteket okozhat. A háttérben számos más betegség is állhat, ezért a laborlelet láttán nem helyénvaló elhamarkodottan alkoholizmusra következtetni.
A gamma-GT a legérzékenyebb marker a máj és az epeutak (pl. epeúti elzáródás miatti) működésbeli zavarának, illetve a máj alkohol okozta elváltozásainak jelzésére. Az ún. transzaminázok, vagyis a GOT és a GPT szintjei jellegzetesen májsejtkárosodás esetén emelkednek meg, ami az előzőek mellett bekövetkezhet például hepatitis vagy a májszövetek elhalása (nekrózis) miatt is. Az alkalikus foszfatáz egyik altípusa epepangás, epeúti elzáródás (cholestasis) esetén emelkedik meg, azon túl, hogy csontáttéteknél ill. csontkárosodás, fiatal korban a növekedés miatt is magasabb lehet, illetve terhességben is.
Bizonyos betegségek esetén megkönnyíti az orvos számára a diagnózis felállítását, ha a GOT és a GPT enzimek koncentrációit hasonlítja össze, azok arányát vizsgálja. Ezt az értéket (GOT/GPT) az olasz orvos, de Ritis után de Ritis-hányadosnak nevezik. Rendkívül súlyos májkárosodás esetén például a GOT értéke jóval magasabb, mint a GPT-é. Alkoholfüggőknél is többnyire nagyobb mértékben emelkedik a GOT szintje, mint a GPT-é (de Ritis-hányados > 1). Krónikus májgyulladásban viszont rendszerint a GPT-érték jelentősen nagyobb mértékben emelkedik meg annál, mint amennyire a GOT-érték megemelkedik, ilyenkor a de Ritis-hányados 1.
Mivel a szív és az izmok is viszonylag nagy mennyiségben termelnek GOT enzimet, így ennek értéke ezen szervek valamelyikének károsodása következtében is megemelkedhet, például szívinfarktus vagy izombetegségek esetén.

Emelkedett májenzim értékek ritkább okai:

  • öröklött haemochromatosis (vastárolási betegség)
  • Wilson-kór (réztárolási betegség)
  • primer biliaris cirrhosis (feltehetően autoimmun eredetű májzsugorodás)
  • az epeutak krónikus gyulladása (az ún. primer sclerotizáló cholangitis (PSC))
  • Gilbert-kór

A májenzimek közül a transzaminázok, vagyis a GOT és a GPT emelkedésének ritkán olyan állapotok vagy betegségek is lehetnek okai, amelyek eredetileg nem a májból indultak ki. Ilyenek például a következők:

  • Megerőltető testedzés
  • Fertőző betegségek
  • amőba- és féregfertőzések, Echinococcus-fertőzés
  • tuberkulózis
  • szifilisz (luesz)
  • Szív- és érrendszeri betegségek
  • a vérkeringés összeomlása (sokk)
  • jobb szívfél-elégtelenség
  • szívburoködéma (perikardiális ödéma)
  • HELLP-szindróma (terhesség alatt alakulhat ki ez a várandós nőkre és magzatukra egyaránt életveszélyes állapot)

Bizonyos gyógyszerekben megtalálható némely hatóanyag is emelkedett májenzim értékeket okozhat, így például a következők:

  • isoniazid (tuberkulózis elleni antibiotikum)
  • egyes antibiotikumok (pl.: szulfonamidok, girázgátlók)
  • statinok (zsírsavcsökkentők)
  • pajzsmirigygyógyszerek (ún. thyreostatikumok, pl. thiamazol)
  • altatógázok (pl. halothan)
  • amiodaron (szívritmuszavarok elleni szer)
  • metformin (cukorbetegség kezelésére használt szer)
  • glitazone (cukorbetegség kezelésére használt szer)
  • diclofenac (fájdalomcsillapító)
  • allopurinol (köszvény elleni szer)
  • kemoterápiás szerek
  • különféle fűszernövények és gyógynövények
Emelkedett májenzimértékeket okozhatnak az amfetaminok/ecstasy (kábítószerek) is.
A máj rosszindulatú betegségei (májrák) vagy más szervek rosszindulatú betegségei, amelyeknek a májban alakulnak ki áttétei (metasztázisok) (pl.: béldaganatok, mellrák vagy tüdőrák), emelkedett májenzimértékekkel járhatnak. A májenzimek szintje májérintettség esetén a nyirokszövetek megbetegedéseiben is emelkedik, amilyen például a Hodgkin-limfóma és a non-Hodgkin-limfóma.
Az enzimek mellett a bilirubinértékek is hozzájárulnak a máj funkcióját jelző laboratóriumi vizsgálatokhoz.
Forrás: (webbeteg)

Hogyan vehetők igénybe a vizsgálatok a laboratóriumban?

A Gellért Laboratóriumban a vizsgálatok szakorvosi beutaló nélkül, előzetes időpontfoglalással vehetők igénybe. A lelet elkészülési ideje az adott vizsgálattól függ (a rutin mérések többsége 1 munkanap, a speciális vizsgálatok határideje csomagonként eltérő).