Autoantitestek
Az autoantitestek fehérjék, amelyek a szervezet saját szöveteiben vagy szerveiben specifikus fehérjéket vagy más molekulákat támadnak meg. Az immunrendszerben képződnek, amikor az nem képes különbséget tenni a „saját” és „nem saját” molekulák között.
Milyen kérdésekre ad választ a Autoantitestek?
Milyen céllal végzik a vizsgálatot?
Az autoantitestek fehérjék, amelyek a szervezet saját szöveteiben vagy szerveiben specifikus fehérjéket vagy más molekulákat támadnak meg.
Mikor vagy kiknek indokolt a vizsgálat elvégzése?
Fontos azonban, hogy az immunrendszer szükség esetén képes legyen antitestek termelésére is, azaz olyan fehérjék előállítására, amelyek célzottan a veszélyt jelentő idegen anyagok, mikroorganizmusok ellen védik a szervezetet.
Mit mutat vagy jelezhet a vizsgálati eredmény?
Egy adott szerv ellen termelt autoantitestek miatt kialakult autoimmun betegséget, - például a pajzsmirigy elleni autoantitestek miatti Basedow kórt és a Hashimoto thyreoiditist - gyakran könnyű diagnosztizálni, mivel legtöbb esetben a szervvel összefüggő tünetek mutatkoznak.
Hogyan segíti az eredmény a további orvosi döntést?
Ráadásul előfordulhat autoimmun betegség anélkül is, hogy kimutatható mennyiségben legyenek jelen az autoantitestek, ezért a kezelőorvos gyakran hosszú utat jár be, mielőtt el tudja készíteni a pontos diagnózist.
A szervezet megfelelő működéséhez fontos, hogy az immunrendszer képes legyen különbséget tenni a saját és nem saját anyagok között.
Az autoimmun betegség típusa és a szervezetben okozott károsodás mértéke attól függ, hogy milyen szerv ellen termelődnek az autoantitestek.
- arthritis-típusú ízületi fájdalom,
- fáradékonyság,
- láz,
- kiütés vagy allergiás tünetek,
- testsúlyvesztés,
- izomgyengeség.
- a társult kórképekhez tartozik a vasculitis (a vérerek gyulladása)
- anaemia.
Ha a betegségeket ugyanazon autoimmun betegség okozza, a tünetek betegről betegre, vagy időről-időre változhatnak, eltérő szervi érintettséget mutathatnak, valamint hirtelen javulhatnak vagy rosszabbodhatnak. A változatos képhez hozzáadódik az a tény is, hogy egy betegben egynél többféle autoantitest és autoimmun betegség is felléphet. Ráadásul előfordulhat autoimmun betegség anélkül is, hogy kimutatható mennyiségben legyenek jelen az autoantitestek, ezért a kezelőorvos gyakran hosszú utat jár be, mielőtt el tudja készíteni a pontos diagnózist.
A autoantitestek által okozott szisztémás kórképek felismerése a teljes kórtörténet felvételével és alapos fizikális vizsgálattal kezdődik. A panaszoktól és tünetektől függően a kezelőorvos egy vagy több vizsgálatot kérhet, mely segíthet az adott betegség kiderítésében. A vizsgálatok a következők lehetnek:
- vérvizsgálat a gyulladás, az autoantitestek és a szervi érintettség kimutatására
- röntgen vagy más képalkotó eljárás a csont, ízület vagy szervi elváltozások kimutatására
- biopszia a szövetminta kóros elváltozásának kimutatására
Törvényszerűen, a szisztémás autoimmun betegség diagnózisának elkészítéséhez minél több forrásból szükséges információt szerezni, nagyon ritka, hogy egyetlen laboratóriumi vizsgálat elegendő a betegség pontos azonosításához.
A leggyakoribb szisztémás autoimmun betegségek a következők:
- Szisztémás Lupus Erythematodes (SLE, Lupus)
- Scleroderma (Progressív Szisztémás Sclerosis, PSS)
- Sjögren Szindróma
- Dermatomyositis (DM)
- Polymyositis (PM)
- Kevert kötőszöveti betegség (MCTD)
- Rheumatoid Arthritis (RA)
- Wegener granulomatosis (WG)
Laborunkban számos autoimmun panel, illetve egyéb autoimmunitásra irányuló vizsgálat érhető el. Részletesen az árlistában.
Hogyan vehetők igénybe a vizsgálatok a laboratóriumban?
A Gellért Laboratóriumban a vizsgálatok szakorvosi beutaló nélkül, előzetes időpontfoglalással vehetők igénybe. A lelet elkészülési ideje az adott vizsgálattól függ (a rutin mérések többsége 1 munkanap, a speciális vizsgálatok határideje csomagonként eltérő).