Irritábilis bél szindróma

Célzott diagnosztikus vizsgálat nem létezik, a diagnózis klinikai adatokon, panaszokon alapul. Ugyanakkor a gyulladásos bélbetegségtől (IBD) elkülönítve kérhető: 

• Vérkép
• CRP
• Székletvér
• M2-PK enzimes béldaganatszűrés 
• Széklet calprotectin 

Ezek alapján lehet kizárni vagy alátámasztani az IBS/IBD állapotáról van-e szó. 

Fontos lenne, hogy ne csak a gasztroenterológusok legyenek tisztában a diagnózis felállításához szükséges ún. Róma-klasszifikációval. Eszerint legalább 6 hónapja fennálló, székürítéssel kapcsolatba hozható hasi fájdalom esetén – amely az elmúlt 3 hónapban havonta legalább 3 napon át megjelent – beszélhetünk IBS-ről. A panaszok nemcsak a székürítéssel, hanem a széklet formájának, konzisztenciájának a változásával is összefüggenek.

Gyakori panasz a nem teljes kiürülés érzése, a végbéltájéki nyomás-, feszülésérzés, az étkezést követő sürgető szükség. Jellemző a reggel egy kemény, majd több lágy széklet.

A hasi fájdalom inkább az alhasban jelentkezik, éjszaka nem lép fel, intenzív fájdalom csak ritkán jelentkezik; mértéke hullámzó, általában délutánonként gyakoribb, és kifejezettebb menstruáció idején is. A hasi fájdalmat étkezés és stresszhelyzet fokozza, a flatus távozása és a székelés mérsékli. A puffadásérzés némely betegnél járhat látható haskörfogat-növekedéssel, de többnyire viszcerális hiperszenzitivitás, alacsony fájdalomküszöb miatt alakul ki ez az érzés, hisz fokozott gáztermelődés csak ritkán mutatható ki. Az IBS gyakorta társul diszpepsziával, a felső tápcsatorna nem organikus betegségével. Alarmtünetek (éjszakai panasz, láz, fogyás) hiányoznak.

Diagnosztikus és differenciáldiagnosztikus megfontolásokból egyaránt lényeges a precíz anamnézisfelvétel és fizikális vizsgálat.

A vizsgálatokat célzottan tervezve, önmérsékletet tanúsítva is kizárhatók az organikus okok. Ezek megtervezésekor figyelembe veendők a családi gasztroenterológiai anamnézis, a korábbi betegségek, a gyógyszerszedés, a beteg életkora, a panaszok fennállásának ideje.

Fizikális vizsgálattal (ami megnyugtatja a beteget) enyhe alhasi nyomásérzékenységen kívül eltérést nem lehet találni.

A differenciáldiagnosztikus megközelítéskor a krónikus GI-betegségek (gasztrointesztinális) hosszú sorát kell figyelembe venni (epe-, fekély- és gyulladásos bélbetegség, mikroszkópos colitis, daganat, bél-ischaemia, diverticulum, motilitászavar, giardia, parazita, laktózintolerancia, coeliakia), de gondolni kell endokrinológiai kórképekre, porphyriára, sőt gyógyszerabúzusra és gyógyszermellékhatásra is.

Általános javaslatok: Életviteli és étkezési tanácsok segíthetik a betegeket. Fontos a rendszeres és nyugodt étkezés. A puffasztó és zsíros ételek, a dohányzás, a mesterséges édesítőszerek mellőzése, a koffein, a hüvelyesek és az alkohol túlzott fogyasztásának kerülése javasolt. Az oldhatatlan rostok (lignin, cellulóz) lágyabbá teszik a székletet, fokozzák a colontranzitot és így hatásosak obstipáció esetén. A vízoldékony rostok (pektin, növényi mézga) a székletet viszkózusabbá teszik, így lassítják annak továbbhaladását, és segítenek a hasmenés kezelésében. 

Forrás: (Medicalonline)