Hererák

Milyen kérdésekre ad választ a Hererák?

Milyen céllal végzik a vizsgálatot?

A hererák elsősorban a fiatalabb férfiak betegsége, általában 15 és 35 éves kor között jelenhet meg, a huszonéves férfiak egyik leggyakoribb tumoros elváltozása, ugyanakkor egyes válfaja 40 és 60 év között fordul elő halmozottan.

Mikor vagy kiknek indokolt a vizsgálat elvégzése?

A szülőknek ezért érdemes odafigyelni arra, hogy fiuknál rendben elhelyezkedtek-e már a herék, mert ha ez nem történt meg, kisgyermekkorban ezt egy rutinműtéttel orvosolni tudják.

Mit mutat vagy jelezhet a vizsgálati eredmény?

Az észlelt tünet ugyan nem feltétlenül jelent rosszindulatú daganatot, azt számos más betegség – gyulladás, jóindulatú ciszta, stb. – is kiválthatja, ám ennek kivizsgálását nem szabad halogatni, hiszen bármilyen szervi bajt is jelezzen az elváltozás, annak gyógyítása akkor lehet gyors és eredményes, ha mihamarabb megtörténik.

Hogyan segíti az eredmény a további orvosi döntést?

Viszont akár valamelyik herében, akár a mellékherék felszínén furcsa elváltozást, göbösödést, megkeményedést, csomót tapintunk, orvoshoz kell fordulni.

Kit fenyeget a hererák?

A hererák elsősorban a fiatalabb férfiak betegsége, általában 15 és 35 éves kor között jelenhet meg, a huszonéves férfiak egyik leggyakoribb tumoros elváltozása, ugyanakkor egyes válfaja 40 és 60 év között fordul elő halmozottan. A hererákra nagyobb az esélyük  a rejtett herével élőknek, illetve azoknak, akiknek későn szálltak le a heréik a hasüregből a herezacskóba. A szülőknek ezért érdemes odafigyelni arra, hogy fiuknál rendben elhelyezkedtek-e már a herék, mert ha ez nem történt meg, kisgyermekkorban ezt egy rutinműtéttel orvosolni tudják.

Milyen tüneteket okoz a hererák?

A hererák rendszerint tünetmentesen, fájdalmatlanul fejlődik, a here tömegesebbé válása következtében egy idő elteltével tompa, húzó, kellemetlen érzés hívhatja fel rá a figyelmet. Ha a beteg nem törődik a szokatlan elváltozással vagy szégyenérzete tartja vissza attól, hogy urológushoz forduljon, a sejtburjánzás következtében akár jelentős nagyságú tumor is kifejlődhet a herezacskóban, akár a here és a mellékhere teljes állományát elfoglalhatja, s távoli áttéteket képezhet a szervezetben.

A hererák ritkán gyulladásos tüneteket okoz, gyakran a herét ért rúgás vagy ütés hívja fel rá a figyelmet.

Önvizsgálat minden hónapban

A herében vagy mellékherében kialakuló tumorok jelentős része felfedezhető otthoni önvizsgálattal.

A férfiaknak rendszeres időközönként – legalább havonta – leginkább meleg fürdés vagy zuhanyozás után – amikor a herezacskó ellazul, s a herék jobban láthatóvá és tapinthatóvá válnak – érdemes tükörben megnézniük, s áttapintaniuk heréiket.

Az természetes, hogy a két here nem egyforma nagyságú. Viszont akár valamelyik herében, akár a mellékherék felszínén furcsa elváltozást, göbösödést, megkeményedést, csomót tapintunk, orvoshoz kell fordulni. Az észlelt tünet ugyan nem feltétlenül jelent rosszindulatú daganatot, azt számos más betegség – gyulladás, jóindulatú ciszta, stb. – is kiválthatja, ám ennek kivizsgálását nem szabad halogatni, hiszen bármilyen szervi bajt is jelezzen az elváltozás, annak gyógyítása akkor lehet gyors és eredményes, ha mihamarabb megtörténik.

A hererák kezelése

A hererák kezelése függ attól, hogy a daganat melyik szövettani típusba tartozik, s milyen stádiumban fedezték fel. A heretumor a nyirokrendszer vagy a véráram útján áttéteket képezhet, megjelenhet távoli nyirokcsomókban éppúgy, mint a tüdőben, a májban, ritkábban az agyban vagy a csontokban.

Elsődleges a sebészi kezelés, ami az elsődleges tumor – s vele együtt az érintett here – eltávolítását jelenti. Előrehaladottabb állapotban szükség lehet a tumoros nyirokcsomók eltávolítására is. A hererákos betegeknél gyakran alkalmaznak sugárterápiát vagy kemoterápiás kezelést is, ám azok nem helyettesítik, hanem kiegészítik a sebészi beavatkozást.

A hererák és a kezelések hatása a szexualitásra

A hererák a fizikai fájdalom és a kezelések biológiai kellemetlenségei mellett nagy lelki terhet is jelentenek a betegeknek, különösen fiatal korban. Sokszor a férfiasság elvesztésétől való félelem gátolja az orvoshoz fordulást. A halogatás ugyanakkor önbeteljesítő jóslatként is hathat, hiszen éppen ezáltal válik a betegség súlyosabbá, esetleg már kezelhetetlenné. Az időben felfedezett hererák esetén nagy esély van a teljes gyógyulásra és felépülésre.

A hererák az esetek jelentős részében csak az egyik herét érinti, annak eltávolításával a megmaradó egészséges here képes pótolni az elvesztett szerv funkcióját. Emellett létezik hereprotézis, amely a herezacskóba beültetve csaknem észrevétlenné teheti az elvégzett műtétet.

A hormonháztartás a here vagy a herék eltávolítása által kiváltott megváltozását hormonkezeléssel lehet helyreállítani.

Mindemellett ugyanakkor szólni kell arról is, hogy egyes esetekben, pl. a nyirokcsomók eltávolításakor fennáll a kockázata egyes idegek megsérülésének, amelyek miatt a későbbi erekcióval nehézségek támadhatnak vagy teljes erekcióképtelenség következhet be.

A sugár- és a kemoterápia nem kívánt mellékhatásai közé tartozik a szexuális zavarok mellett a megtermékenyítő-képesség részleges, átmeneti vagy teljes elvesztése. Amennyiben felmerül ennek kockázata, lehetőség van arra, hogy a beteg spermáját spermabankba helyezzék el, ezzel biztosítva a saját, vérszerinti gyermeknemzés lehetőségét. (A spermabankok szolgáltatásai térítés ellenében egyébként nemcsak a betegek, hanem bárki számára elérhetők, akik biztosítani szeretnék az utódnemzést.)

A herezacskó daganata

Nemcsak a herékben, a herezacskón észlelt bármilyen szokatlan tünet észlelésekor is hamar fel kell keresni az orvost. Ugyan ritkán, de a herezacskón is kialakulhat tumoros elváltozás.

A herezacskó daganatai (tumor scroti) ritkák. Ezek többnyire jóindulatúak, a rosszindulatú daganatok aránya alacsony. A betegség előfordulása 40-50 éves kor között a leggyakoribb. Különböző szövetekből indulhat ki a daganat (zsír-, kötőszövet és hám). A betegség okát nem ismerjük. Egyes szakirodalmi adatok szerint a rák kialakulásában szerepe lehet a kátránynak és a  paraffin származékoknak.

A beteg a herezacskón észlelhet duzzanatot. Rosszindulatú daganatnál a bőr kifekélyesedhet, megduzzadhat, nedvedzővé válhat, a lágyékhajlatban nyirokcsomó-duzzanat jelenhet meg. A betegség kezelése a daganat típusától és kiterjedtségétől függően sebészi és sugárkezelésből áll.

A hímvessző rosszindulatú daganata

A hímvessző daganata (tumor penis) Európában ritka betegség, előfordulása 0,5-1 megbetegedés 100 ezer emberre számítva évente. 40 éves kor alatt alig észlelhető, leggyakoribb 60 éves kor felett.

Kialakulásában szerepet tulajdonítanak a fitymaszűkületnek és az ezzel járó smegma (fityma faggyú) felhalmozódásának, ismétlődő bőrgyulladásnak. A körülmetélésen átesetteken alig alakul ki a megbetegedés. A gondos testápolás lényegesen csökkentheti a daganat előfordulásának kockázatát.

A beteg kezdetben kis, fájdalmatlan, kemény göböt vagy kifekélyesedett bőrelváltozást észlel, a daganat körül gyulladás, égő, viszkető érzést tapasztalhat. Előfordulhat merevedéskor és vizeléskor érzett fájdalom is.

A betegség kezelése a daganat elhelyezkedésétől és kiterjedtségétől függően helyileg vagy infúzióban adott citosztatikus kezelésből, sugárterápiából, esetleg lézerkezelésből áll. Gyakori, hogy műtétre van szükség, amely során kimetszik a tumort. Előrehaladott állapotban nem kizárt, hogy a pénisz részleges vagy teljes amputációjára van szükség.

A beteg életkilátásait a betegség kiterjedtsége, elhelyezkedése határozza meg. Kicsi, nem kiterjedt daganat esetén a hímvessző megtartásával is jó gyógyulási eredményre van esély. Ez azonban fokozatosan csökken, minél később kerül a beteg orvoshoz, minél inkább elburjánzik a tumor, s átterjed más környékbeli szervekre is.

Forrás: (rákgyógyítás)