Stressz kontroll

Mit okoz a stressz? 

A stressz okozta betegségek lajstroma: magas vérnyomás, ritmuszavarok, mellkasi fájdalom, asztma, hörghurut, emésztési zavarok, gyomorfekély, puffadás, állandósult hasmenés, csontritkulás, gyakoribb csonttörések, migrén, depresszió, fejfájás, pánikbetegség, gyakoribb fertőzések, megfázások, lappangó betegségek fellángolása, peteérés leállása, impotencia, libidócsökkenés. A lista nem teljes, nagyon sok betegség kialakulását okozhatja még ezeken kívül a stressz. 
 

1; A stressz hatására az agyalapi mirigy egy hírvivő hormont, ACTH-t termel, ami fokozza a mellékvese-kéreg kortizol termelését. A kortizol fontos szerepet játszik a vészreakció stabilizálásában, a stresszhez való alkalmazkodásban. Túlzott mértékű vagy tartós, krónikus stresszhatás esetén azonban a kortizol gátolja az immunrendszer működését.

2; Bár a gyomorfekély - a gyomornyálkahártya kisebesedése - kialakulását a szakértők napjainkban elsősorban a Helicobacter pylori nevű baktériumra vezetik vissza, jelentősen megkönnyíti a fokozott feszültség. Emellett gyakori gyomorfájás, hasmenés jelentkezhet. 

3; A fokozott stressz a szimpatikus idegrendszer túlműködését eredményezi, ami hosszabb távon magas vérnyomással jár együtt. Mivel a stressz fokozza a szívverések számát, növeli a vérnyomást, ronthatja az agyi véráramlást is, ami agyvérzés kialakulásához vezethet.

4; A fokozott stressz hatására a mellékvese nagyobb mennyiségű kortikoszteroidot termel, aminek hatására csökken az immunválasz. Az immunrendszer gyengülése pedig többek között olyan daganatfajták kialakulását eredményezheti, mint a vastagbélrák vagy a mellrák.

5; A stresszes állapotnak köszönhetően alvászavarok is fellépnek, ami az életminőséget nagymértékben rombolja. 

6; Igen érdekes a herpesz és a lelkiállapot, a stressz kapcsolata is. A herpesz vírus által okozott betegség, leggyakrabban az arcon, a száj körül alakul ki. Gyulladt bőrön csoportos hólyagocskák jellemzik, amelyek felszakadva fájdalmas sebekké válhatnak. Nem ritka, hogy a tünetek elmúlnak, de a vírus nem pusztul el, hanem megbújik a bőr mélyebb rétegeiben, és a szervezet legyengülése (pl. hideghatás, megfázás), vagy akár stressz hatására a tünetek ismételten kiújulnak. ( dr. Valló Ágnes ) 

A stressz reakció részeként aktiválódik a hipothalamusz-hipofízis-mellékvese tengely, amely fokozott kortizol termeléssel jár. Ilyenkor a szervezet felkészül arra, hogy megküzd, vagy inkább elmenekül. Gyorsul a szívverés, emelkedik a vérnyomás és nő a vércukorszint. Ezért érezzük azt stresszhelyzetben, hogy szinte a torkunkban dobog a szívünk, vagy összeszorul a gyomrunk. Azok a folyamatok aktiválódnak, amelyek szükségesek a küzdéshez vagy a gyors meneküléshez, az immunrendszer azonban nem tartozik ezek közé, így az ilyenkor gyengülni kezd.
 

Hirtelen előállt stresszhelyzetben rendszerint ezek közül legalább kettő egyszerre figyelhető meg

• Ijedtség, rémület
• Szomorúság, izgatottság
• Étvágytalanság
• Immunrendszer gátlása
• Fokozott anyagcsere és a test zsírkészletének használata.

Hosszabb ideig fennálló tartós stressz hatására kialakulhat: 

• Tartósan rossz közérzet
• Szorongás
• Pánikrohamok, esetleg pánikbetegség
• Depresszió, Ingerlékenység
• Soványság, elhízás
• Csökkent ellenálló képesség
• Menstruáció megszűnése
• Hajhullás

Fiziológiai stresszreakció – A stresszortól függetlenül testünk automatikusan felkészül a veszedelemre. A külső inger (például veszélyes állat látványa) hatására adott válaszreakcióhoz a szervezetnek energiára van szüksége, így az izmok glukóz felhasználása, a májnak pedig a glikogénbontása növekszik, míg a glikogenezis mértéke csökken. Növekszik a test anyagcseréje, nő a szívfrekvencia, a vérnyomás. A nyáltermelés és az orrnyálka váladékozása, illetve a bélperisztaltika csökken. A száj kiszárad, endorfinok választódnak ki. E fiziológiai változások többsége két, a hipotalamusz ellenőrzése alatt álló idegi-hormonális rendszer, a szimpatikus idegrendszer és az adrenokortikális rendszer aktivációjából fakad.

Ha valaki gyakori és tartós stressznek van kitéve, és ez jelentős hatással van az életminőségére, érdemes orvosi vizsgálatokat végeztetni, hogy felmérjük a stressz fiziológiai hatásait.
 

Az alábbi laborvizsgálatok javasoltak:

1. Kortizol szint: a kortizol a mellékvese által termelt hormon, amely a stresszre adott válasz részeként növekszik. Reggeli vérvétellel mérhető, mivel a kortizol szintje napi ingadozást mutat. Alternatív módszerként nyálmintából is mérhető a kortizol szintje.( az ár drágább) 

2. Katekolaminok mérése: Adrenalin és noradrenalin**: Ezeket a hormonokat vér- vagy vizeletmintából lehet mérni. A 24 órás vizeletgyűjtés különösen pontos eredményeket adhat. Dopamin: Szintén mérhető vér- vagy vizeletmintából, különösen akkor, ha a stressz mellett hangulati problémák is fennállnak.

3. Pajzsmirigyfunkciós tesztek: TSH (Thyroid Stimulating Hormone): a pajzsmirigy működésének felmérésére szolgál, mivel a stressz befolyásolhatja a pajzsmirigy hormonjainak termelődését. FreeT3 és FreeT4 (trijódtironin és tiroxin): a pajzsmirigy hormonjai, amelyek szintje szintén mérhető vérvizsgálattal.

4. Vércukor és inzulin szintek: az állandó stressz befolyásolhatja a vércukorszintet, ami hosszú távon cukorbetegséghez vezethet. Inzulin pedig segíthet felmérni az inzulinrezisztencia kockázatát.

5. Teljes vérkép (CBC): az általános egészségi állapot felmérésére szolgál, és kimutathatja a stressz hatására bekövetkező változásokat, például a fehérvérsejtek számának változását.

6. C-reaktív fehérje (CRP): ez a gyulladásos marker segíthet felmérni a szervezetben lévő gyulladásos folyamatokat, amelyeket a krónikus stressz okozhat.

7. Elektrolitok: Nátrium, kálium, kalcium és magnézium szintjének mérése, mivel a stressz befolyásolhatja ezeknek az anyagoknak a szintjét.

Mindezek a vizsgálatok segíthetnek az orvosnak felmérni a stressz hatását a szervezetre, és megfelelő kezelési tervet készíteni. Érdemes konzultálni egy háziorvossal vagy endokrinológussal, hogy meghatározzák a legmegfelelőbb vizsgálatokat az adott helyzetben.