Gyomornyálkahártya bántalmai

A laborvizsgálatok között: Gasztropanel I. II., Helikobakter szűrés szerepelhet más egyéb mellett.

A gastritis mind a közbeszédben, mind pedig az orvosi nyelvben egyaránt gyakran használt elnevezés. A megjelölés tartalmáról azonban nincs egységes felfogás, sőt a különböző orvosi szakterületek is gyakran más-más jelenségek leírására használják. A különböző értelmezésekkel összefüggő tanácstalanságot tükrözi az is, hogy a gastritisek osztályozására eddig közel 200 próbálkozás történt. A gyomornyálkahártyában kialakuló kóros folyamatok  patológiai részleteinek pontosabb megismerése, új jelenségek felderítése, azok klinikai jelentőségének értékelése időről időre a gastritis megjelölés és az ahhoz társuló ismeretek áttekintését, újragondolását igénylik. Az összefoglaló erre az áttekintésre tesz kísérletet. A gastritis szövettani meghatározás, amely a nyálkahártya gyulladását jelöli.

A betegek és a klinikai orvoslással foglalkozók egy része változatos, átmeneti hasi tünetek, epigastrialis fájdalom, hányinger, hányás, dyspepsia megjelölésére használják. Korábban a gastritis kórisme fogalomkörébe olyan elváltozásokat is besoroltak, amelyekben a gyomornyálkahártya szerkezeti eltérései kimutathatók voltak ugyan, a gyulladásos jelek azonban mérsékeltek voltak vagy teljesen hiányoztak. A szövettani eltérések a mirigyekben, a lamina propriában és az érrendszerben találhatók, keletkezésükben számos tényező szerepe vethető fel (pl.: gyógyszerek, a gyomor keringési zavarai stb.) és klinikai tünetekkel is járnak. Ezeket az eltéréseket összefoglalóan  gastropathiának nevezzük. A gastropathiák megkülönböztetése részben kóroki, részben morfológiai szempontok alapján történik. Ennek alapján reaktív (kémiai), haemorrhagiás, vascularis, valamint hypertrophiás gastropathia különíthető el. A gyomornyálkahártya szövettani eltérései tehát gyulladásos szövettani képpel járó gastritisekre és kevésbé gyulladásos reakcióval, mint inkább különböző szerkezeti eltérésekkel jellemezhető gastropathiákra különíthetők el.

A gastropathiák formái (típusok és okok) 

1. Reaktív (kémiai) gastropathia: NSAID, aszpirin, epereflux, alkohol, irradiáció
2. Haemorrhagiás gastropathia: fizikai terhelés, Ischaemia, időskor
3. Vascularis gastropathia: gyomor-antrum értágulat (vascularis ectasia, GAVE), Portalis hypertensio,
4. Hypertrophiás gastropathia:  Menetrier-kór, Zollinger–Ellison-szindróma

A gastritisek osztályozásának szempontjai  

1. Időtartam: akut vagy idült
2. Szövettani jelek: aktivitás, atrophiás, nem atrophiás, metaplasia, különleges formák
3. Anatómiai megjelenés: Antrum ,Corpus, többgócú, Pangastritis
4. Kóreredet: fertőzés, autoimmun folyamat, szisztémás betegségek

A gastritisek osztályozása több szempont alapján történhet. Ezekben a szempontokban a szövettani jegyek értékelése az elsődleges, az osztályozás alapja lehet azonban a gyulladás időtartama, anatómiai helye, kóreredete egyaránt. A különböző osztályozások között párhuzamosságok,  átfedések is vannak. Így például a fertőzés okozta gastritis akut és idült egyaránt lehet, az atrophia pedig a corpusban homogénen, az egész gyomorban pedig többgócúan is kialakulhat. Ugyanaz a kóroki tényező (pl. alkohol, gyógyszer stb.) akut és idült gastropathiát egyaránt okozhat. A Helicobacter pylori fertőzés antrumpredomináns formája nem jár atrophiával, a pangastritises forma viszont atrophiát okoz. 

I. Akut fertőzéses gastritisek 

• Helicobacter pylori  
• Egyéb baktériumok 
• Vírusok 
• Paraziták 
• Gombák

II. Idült gastritisek 

• Autoimmun atrophiás gastritis („A” típus) 
• Helicobacter pylori gastritis („B” típus)

III. Idült gastritis egyéb formái

• Egyéb fertőzések okozta gastritis
• Granulomatosus gastritis 
• Lymphocytás gastritis 
• Kollagén gastritis 
• Eosinophil gastritis –
• Gastritis cystica profunda 
• GVH-gastritis 
• Allergiás eredetű gastritis

Fertőzés okozta gastritisek

Baktériumok

• Helicobacter pylori
• Helicobacter heilmannii
• Streptococcusok
• Escherichia coli
• Enterobacter
• Haemophilus
• Staphylococcus
• Proteus
• Mycobacterium tuberculosis
• Actonomyces israelii
• Treponema pallidum
• Acinetobacter
• Sarcina ventriculi
• Clostridium welchii
• Egyéb baktérium

Vírusok

• Cytomegalovirus (CMV)
• Herpes simplex
• Varicella-zooster
• Enterovírus
• Epstein–Barr-vírus (EBV)

Gombák

• Candida
• Histoplasma
• Phycomycosis
• Aspergillus

Paraziták

• Cryptosporidium
• Strongyloides stercoralis
• Anisakis Ascaris lumbricoides
• Ancylostoma duodenale

A gyomornyálkahártya heveny gyulladását fertőzések okozhatják. A különböző egyéb károsító tényezők (pl.: gyógyszer, alkohol stb.) okozta nyálkahártya-sérülésre nem elsősorban a gyulladás a jellemző, ezért ezeket akut gastropathia néven foglaljuk össze. A heveny gastritist okozó fertőzéseket a fenti táblázat szemlélteti, amelyek közül a leggyakoribb kórokozó a Helicobacter pylori (Hp). A heveny gastritis klinikai tünete a hirtelen megjelenő epigastrialis fájdalom, hányinger, hányás, láz, ritkán okkult nyálkahártyavérzés. A különböző fertőző betegségekben a fertőzés jellegzetes tüneteihez a klinikai kép részeként heveny gastritis is társulhat. Ezekben az esetekben változatos klinikai megjelenési formákkal találkozhatunk, amelyekben a fertőzés jellegzetes általános tünetei állnak előtérben. Elsősorban immunhiányos állapotokban vírus is okozhat  gastritist, amelynek felismerését a jellegzetes cytomegalovirus (CMV), Herpes-víruszárványok kimutatása  segítheti az epithelialis vagy stromalis sejtekben. Vírusfertőzésben a jelentős monocytás beszűrődés akár lymphoma gyanúját is keltheti, főleg Epstein–Barr-vírus (EBV) -fertőzésben. Syphilisben változatos kép tárulhat elénk: jelentős, vegyes lobsejtes beszűrődés, granulomatosus reakció, apoptózis, mirigypusztulás. A kórokozó kimutatása a kulcs.

Az idült gastritis

két legfontosabb formája az:  

• autoimmun eredetű metaplasztikus atrophiás gastritis és a
• Helicobacter pylori okozta krónikus gyulladás. 

A gastropathia a nyálkahártya különböző szerkezeti eltéréseinek megnevezése, amelyekben a gyulladásos jelek igen mérsékelt, másodlagos eltérésként jelennek meg. Az idült gastritisek többsége nem okoz klinikai tünetet, és jelentőségüket az adja, hogy kockázati tényezőt jelentenek különböző kórfolyamatok kialakulásában.

Az idült gastritis a gyulladásos jelek elhelyezkedése alapján is osztályozható. A döntően a corpusban kialakuló, autoimmun eredetű formát „A” típusú idült gastritisnek nevezzük. A túlnyomóan az antrumban megjelenő és a Helicobacter pylori fertőzéssel összefüggésben kifejlődő forma a „B” típusú gastritis.

Bővebben: https://repo.lib.semmelweis.hu/bitstream/handle/123456789/985/OH.pdf?se…