Bakteriális túlburjánzás a vékonybélben

A SIBO tünetei

A tünetek egy részét az okozza, hogy a vékonybélbe jutott baktériumok fermentálják (erjesztik) a még nem tökéletesen megemésztett szénhidrátokat, és a bekövetkező erjedés következtében különféle gázok (hidrogén, metán), illetve tejsav és ecetsav képződnek. Előbbiek hasi fájdalmat, görcsöket, puffadást, utóbbiak pedig irritálva a bélnyálkahártyát, hasmenést okozhatnak.

A kontaminált vékonybél szindróma tünetei:

• hasi diszkomfortérzés
• korai teltségérzés
• hasi fájdalom, görcsök
• fokozott gázképződés, puffadás
• hasmenés, székrekedés
• fogyás
• immunrendszer legyengülés*
• B12-vitamin hiány, vérszegénység (a tápanyagok elégtelen felszívódása miatt)
• csontritkulás (a tápanyagok elégtelen felszívódása miatt)

* Mivel immunrendszerünk 80%-a a bélrendszerben található, nagyon fontos mielőbb helyreállítani a bélflóra egyensúlyát, hiszen ezzel hosszú távon további panaszokat előzhetünk meg. Ezért a probléma kivizsgálása nem tűr halasztást, mert az életminőség romláson túl egyéb, egész szervezetet érintő problémák is kialakulhatnak.

A SIBO okai

Bár a vékonybélben is találhatók bélbaktériumok, számuk jóval kevesebb, mint a vastagbélben. Mivel a két bélszakasz funkciója is eltér, nem elhanyagolandó az a tény, hogy a baktériumok összetétele is különbözik. Hogy a kétféle bélflóra keveredése ne jöhessen létre, az ún. ileocoecalis billentyű (a vékonybél és vastagbél határán elhelyezkedő billentyű) megakadályozza a baktériumok átjutását egyik bélszakaszból a másikba.

Továbbá a szervezetnek többféle védő mechanizmusa is van, hogy a baktériumok ne tudjanak elszaporodni a vékonybélben:

• a gyomorsav és az epe véd a szájon keresztül bekerülő mikrobák ellen,
• az immunrendszer is kiszűri az idegen baktériumokat,
• a vékonybél ún. perisztaltikus mozgása (hullámszerű mozgás) szintén megakadályozza a baktériumok megtapadását a bélfalon.

Akadnak olyan állapotok, betegségek, melyek következtében előfordulhat, hogy a vékonybélben vastagbél típusú baktériumok szaporodjanak el. Ilyenek lehetnek:

• túl renyhe bélmozgás
• diverticulumok (bél zsákszerű kiöblösödései)
• gyógyszerhatás (antibiotikumok, savlekötők, szteroidok)
• krónikus stressz
• Crohn-betegséggel együtt járó szűkület
• bélsipolyok
• csökkent gyomorsav-termelődés
• gyomrot és belet érintő műtétek (pl. gyomoreltávolítás)
• bélrendszert érintő műtétek után kialakuló hegek
• bélfertőzés
• ileocoecalis billentyű működésének zavara
• emésztőnedv-csökkenés
• cukorbetegség, szkleroderma (az idegek és az izmok károsodását okozva)
• nem megfelelő étkezési szokások
• időskorban gyakoribb a betegség előfordulása

A kontaminált bélszindróma több néven is ismert: bakteriális túlnövekedés, vékonybél diszbakteriózis, diszbiózis, vak tasak szindróma.

A SIBO vizsgálata

Ha valakinél a tünetek alapján felmerül a kontaminált vékonybél szindróma gyanúja, laktulóz kilégzéses teszttel lehet kizárni vagy megerősíteni a diagnózist. A laktulóz egy olyan cukorszármazék, amit a vékonybél emésztőenzimei nem tudnak elbontani, így gyakorlatilag változatlan formában jut el a vastagbélbe.

A módszer alapját képezi, hogy hidrogén-gáz a szervezetben csak a szénhidrátok bélbaktériumok által végzett erjesztése révén keletkezik, így ezzel tulajdonképpen a vékonybélbe jutott, vastagbél baktériumok által előidézett erjedéses folyamatok létét lehet igazolni. A vizsgálat során laktulózt tartalmazó tesztoldatot kell elfogyasztani, majd ezt követően 20 percenként egy diagnosztikai készülékbe lélegezni, mely a kilélegzett levegő hidrogéntartalmát rögzíti.

• Továbbá fontos, hogy egyéb lehetséges kórképeket, mint például az ételallergiát, ételintoleranciát kizárjuk.
• Javasolt első körben széklet emésztettség vizsgálat is 
   

Mi az, ami kerülendő?

A rohanó világunkban gyorsan elfogyasztott reggeli és ebéd, a mozgásszegény életmód, a helytelen táplálkozás – túl sok finomított élelmiszer fogyasztása – sokat árt. Gyakori, hogy még a székelési ingert is elnyomják sietős mindennapjukban az emberek. A folyadékfogyasztás sok esetben kevés, annak is rossz a minősége (pl. szénsavas üdítőitalok). És ezeken senki más nem tud változtatni, csak saját maga!

Mi az, ami ajánlott?

Ajánlott a bő folyadékfogyasztás, változatos étkezés, rostban gazdag étrend, rendszeres testmozgás.

Részletesebben több étrend ismert, melyek tényleg hatásosak SIBO esetén, pl. a FODMAP diéta, mind az étkezések összetételére helyezi a hangsúlyt, kerülve a vékonybélben nehezen lebontható összetett szénhidrátok fogyasztását. Ezt minden betegnek, de általában mindenkinek érdemes lenne követni. Másrészt megfogadni, hogy étkezések között mgfelelő intervallumot kell hagyni, hogy a bél „nyugodtan” emészteni tudjon, mielőtt újabb feladattal látnánk el.

Utána következik az egyéb terápia

Gyakori az antibiotikus kezelés, de sokszor káros is lehet. Mire adjuk az antibiotikumot? Használ vajon? Talán a normál flóra még inkább kipusztul. A nem megfelelő antibiotikumhasználat kedvez az antibiotikumrezisztencia kialakulásának, napjainkban akár a Clostridium-fertőzésnek. Van létjogosultsága természetesen az antibiotikumnak, de ehhez fontos a megfelelő szakember, gasztroenterológus segítsége.

A probiotikumokról is sok ellentmondásos adattal találkozhatunk, de talán még mindig jóval hasznosabb a fogyasztásuk. Ugyan segítenek és segíthetnek a normál flóra pótlásában, nem mindegyik megfelelő vagy elégséges összetételű, nem mindig elegek önállóan. Emellett egészséges változatos táplálkozás (pl. élőflórás termékek gyakori fogyasztása) önmagában is fenn tudná tartani a normál flórát, erről nem szabad megfeledkezni!

Forrás ( webbeteg, allergiaközpont)