Veserák

Esetismertetés: 

60 éves nőbeteg, aki év elején influenzás panaszokkal 2 hétig ágyban feküdt. Klasszikus forma, láz, izomfájdalom, gyengeség. Felgyógyulása után maradványtüneteket észlelt, panaszai voltak: mérhetetlen fáradtság, derékfájdalom, szédülés. Melyik nőnek ne fájna a dereka, és ki ne lenne fáradékony, vagy ne szédülne - gondolta, és próbálta élni az életét tovább. Panaszai mellé székrekedés is társult, fogyni kezdett,s egy nap a a bal bordaív alatt kitapintott valamit... nem tudta, hogy mit. Sápadttá vált, egyre gyakrabban volt gyenge, és egyre gyakrabban kényszerült ágyba. Májusban úgy döntött, hogy elmegy kivizsgáltatni magát. Először röntgenbe ment, ahol valamit láttak és elküldték laborba. Ott a vérkép súlyos vérszegénységet állapított meg, véres vizeletet. Ezután megkezdődött a komplex kivizsgálás, ami végstádiumú veserákot mutatott. Pár hónapot jósoltak, de másfél évig keményen küzdött, míg a szervezete áttétek miatt megadta magát. 

A veserák első tünete leggyakrabban a vérvizelés (hematuria), mely kisebb-nagyobb fokú lehet és fokától függően a vizelet különböző mértékű rózsaszínes, vöröses elszíneződését okozza. Vérvizelés esetén természetesen azonnal orvoshoz kell fordulni, aki megfelelő kivizsgálással deríti fel, hogy honnan származik a vérzés. A vérvizelés korántsem szükségképpen jelenti azonban veserák jelenlétét; a húgyúti fertőzés, a vesekövek és a vesét ért trauma is kiválthatja. Mindenesetre a vérvizelés a veserákos esetek mintegy 50-90%-ában kimutatható.

Másik szokványos tünet a deréktáji fájdalom, mely lehet tompa és lehet hasogató jellegű. Olykor pedig, ha a vese nagyobbra nő, a vesetájékon a bőrön át is tapinthatóvá válhat a daganat (ez csak az esetek kb. 10%-ában fordul elő).

Előbbi gyakoribb tünetek mellett, különösen a daganat előrehaladottabb stádiumában, kevésbé jellemző, általános tünetek - láz, rossz közérzet, gyengeség, súlyvesztés - is jelentkeznek. A veserák ereken belül történő terjedésének távoli következményeként pedig a betegek egy részénél a here körüli vénák tágulata alakulhat ki, mely a herezacskóban tömlőszerű képlet formájában tapintható. Ez azonban ritkán előforduló tünet és rendszerint csak előrehaladott veserák esetén lép fel.

A vesékből igen eltérő sajátságokkal rendelkező rosszindulatú daganatok indulhatnak ki. Ilyen az úgyszólván csak kisgyermekkorban előforduló nefroblasztóma (nephroblastoma) vagy Wilms-tumor, mely a gyermekkorban előforduló rosszindulatú daganatok mintegy 10%-át teszi ki. Ilyen továbbá a vesék ún. kanyarulatos csatornáit bélelő sejtekből kiinduló veserák, mely viszont csak felnőtt korban fordul elő, s többségük 60 évesnél idősebb korban alakul ki. A rosszindulatú vesedaganatok harmadik formáját pedig a vesemedencét és a vesekelyheket bélelő hámból kiinduló rákok képezik, melyek felépítésüket és sajátságaikat tekintve igen hasonlóak a húgyhólyagot és húgyutakat bélelő hámból az urotéliumból (urothelium) kiinduló daganatokhoz.

E három, sajátságaiban eltérő rosszindulatú daganatféleséget összefoglaló néven nevezik veserákoknak. A felnőttekben előforduló rosszindulatú vesedaganatok túlnyomó többségét (mintegy 85%-át) a vese kanyarulatos csatornáit bélelő sejtekből kiinduló, szöveti felépítésüket tekintve mirigyes ráknak, adenokarcinomának megfelelő veserákok képezik.

A veserák okát nem ismerjük, megelőzése érdekében tehát nem sokat tehetünk.

Dohányosokban valamivel gyakoribb, így a dohányzás elhagyása előnyös lehet. Férfiakban kétszer-háromszor gyakrabban fordul elő, mint nőkben.

A veserák tüneteket későn okoz, leggyakoribb tünete a véres vizelet. Vérvizelés észlelése esetén azonnal orvoshoz kell fordulni, maga a vérvizelés azonban még korántsem jelenti azt, hogy veserákos megbetegedésben szenvedünk.

A veserák eredménnyel kecsegtető kezelését a daganatos vese sebészi eltávolítása képezi. Ennek eredményessége nagymértékben attól függ, hogy a műtét idején milyen stádiumban volt a daganat.

A veserák zömében 60 év körül jelentkező megbetegedés. Felnőttekben a veserák a rosszindulatú vesedaganatok 85-90%-át képezi. A vesemedence-rák ugyancsak felnőttekben előforduló rákféleség, a vesemedencét bélelő nyálkahártyából indul ki. Szemben a veserákkal, ez már korai szakaszban véres vizelettel, vérvizeléssel jár, így rendszerint koraibb stádiumban kerül felderítésre. Eredményes kezelést ez esetben is a daganatos vese műtéti eltávolítása jelent.

Wilms tumor (nephroblastoma) túlnyomórészt 2-4 éves korú gyerekekben előforduló rosszindulatú vesedaganat, mely a gyermekkorban előforduló rosszindulatú daganatok mintegy 10%-át teszi ki. Rendszerint nagyra növő, a haskörfogat megnagyobbodását eredményező, hasfalon át tapintható szövettömeg képében jelentkezik. Kezelésében a sebészi megoldás mellett a sugaras és kemoterápiás kezelésnek is fontos szerepe van. Helyesen alkalmazott kombinált kezelésmóddal jó eredmények érhetők el, tehát a prognózis viszonylag kedvező.

Forrás: (daganatok.hu)