Tüdőrák

A tüdőrák tünetei

A tünetek különbözőek lehetnek, azonban a legtöbb esetben a betegség kialakulása tünetmentes és a diagnózisra csak a daganat növekedése következtében, már előrehaladott, áttétes állapotban kerül sor.

• elhúzódó köhögés, amely erősödhet
• a köhögéssel vér is távozhat
• indokolatlan fogyás
• fáradtság
• mellkasi fájdalom
• légszomj
• zihálás
• ismétlődő tüdőgyulladás vagy hörghurut
• étvágytalanság

A fenti tünetek mellett az áttétes tüdőráknál a véralvadékonyság fokozódása miatt nem ritka az ismétlődő vérrög-képződés a visszerekben, valamint a tüdőembólia.

Az áttétes tüdőrák tüneteit leginkább az érintett szövetek, szervek helye határozza meg:

• Agyi áttét: fejfájás, szédülés, hányinger, bénulás, aluszékonyság, görcsrohamok, mozgás, beszéd-, vagy beszédzavar, magatartásváltozás
• Gerincvelő áttét: bénulás, érzészavar, székelési és vizelési zavar
• Csontáttét: csontfájdalom, az érintett csontok (csigolya, végtagcsontok) törése
• Májáttét: hasi fájdalom, hasi folyadékgyűlem, sárgaság
• Bőráttét: borsnyi vagy nagyobb tapintható csomók, ritkán okoznak panaszt 

A tüdőrák típusai és stádiumai

A daganat növekedése és terjedésmódja alapján két fő típus különböztethető meg.

Nem kissejtes tüdőrák

A tüdőrák leggyakoribb fajtája, az esetek kb. 80-85%-át alkotja, lassabb növekedés és nagyobb terápiás válaszkészség jellemzi. A szövettani elváltozások alapján három altípusba sorolható:

• laphámrák (squamosus sejtes karcinoma), a főhörgők hámjából indul ki, a nem kissejtes tüdőrák 20-30%-át teszi ki. A belső légutakat bevonó laphámsejtekből ered, általában a tüdő központi részében, a hörgők közelében alakul ki. Gyakran a dohányzás előzményeire vezethető vissza.
• mirigyhámrák (adenokarcioma), a nem dohányzók esetében is a leggyakrabban előforduló nem kissejtes tüdőrák. Nőknél és a fiatalabb korosztálynál gyakrabban alakul ki, általában még az áttétek megjelenése előtt diagnosztizálják. Jellemzően a tüdő külső részén, a kisebb hörgők hámbélésében található nyáktermelő sejtekből ered.
• nagysejtes tüdőrák a tüdő bármely részén kialakulhat, gyors növekedés és terjedés jellemzi, amely megnehezíti a kezelést. Többnyire a tüdő széleihez közeli területről indul ki, a nem kis sejtes tüdőrákok kb. 10%-át teszi ki.
  • A nagysejtes tüdőrák altípusa a neuroendokrin karcinóma, amely nagyon hasonló a kissejtes tüdőrákhoz.

Egyéb altípusok, mint például az adenosquamous karcinóma és sarcomatoid karcinóma, sokkal ritkábban fordulnak elő.

A nem kissejtes tüdőráknak IV szakasza van, illetve megkülönböztetjük még a 0. szakaszt. A különböző stádiumok a daganatok méretét és az áttétek terjedését mutatja. A kór természetét mutatja, hogy már a II. szakasztól megjelenhetnek az áttétek.

Kissejtes tüdőrák

A daganattípus sokkal kisebb sejtekből áll, alakja miatt zabszemsejtes ráknak is nevezik. Gyorsabban növekszik és terjed, mint a nem kissejtes tüdőrák, döntő többségét áttétes formában diagnosztizálják. A kissejtes tüdőrák szakaszait, hasonlóan a nem kissejtes tüdőrákhoz, mérete és az áttétek jelenléte alapján lehet besorolni.

A limitált stádiumban a daganat csak az egyik tüdőben jelenik meg, amely érintheti a közeli nyirokcsomókat is. A kiterjedt stádiumban a daganat mindkét tüdőben megtalálható, illetve érintheti a tüdő körüli folyadékot, a mellkas más területeire és a test távolabbi helyeire is kiterjedhet.

Melyek a tüdőrák okai és rizikófaktorai?

Számos kockázati tényező növelheti a tüdőrák kialakulását, többek közt:

• Dohányzás: a tüdőrák kialakulásának kockázata a dohányzással megnő, a tüdőrák okozta halálesetek mintegy 80 százaléka mögött a dohányzás áll. A tüdőrákos esetek nagy része megelőzhető lenne a dohányzás mellőzésével, a leszokáshoz orvosi segítséget is kérhet.
• Passzív dohányzás: a kór jelentkezhet azoknál is, akik soha életükben nem dohányoztak, de érintkeztek a dohányzás által kibocsájtott füsttel.
• Veszélyes anyagok: a levegőszennyezés, a radon és az azbeszt is növeli a rák kialakulását.
• Korábbi sugárkezelés, vagy daganatos megbetegedés.
• Tüdőrák előfordulása a családban.

Egy vagy több rizikófaktor fennállása genetikai elváltozást, mutációt okozhat a génekben, amely mutációk a sejt osztódásához és növekedéséhez vezethetnek, rákos daganatokat képezve. Ilyen mutációk többek közt az EGFR, KRAS, ALK, BRAF, ROS1 mutációja.

A rendszeres szűrés különösen ajánlott azon személyeknél, akik magas rizikófaktorba tartoznak:

• korábban erős dohányos volt, vagy jelenleg is dohányzik
• az elmúlt 15 évben hagyta abba a dohányzást
• 55 és 80 év között

Keresse fel orvosát és kérjen szűrővizsgálatot, a korai felismeréssel életet nyerhet!

Forrás: (pfizer, daganatok.hu)