Mire való a Chromagranin A vizsgálat?

Mit értünk neuroendokrin daganatok alatt ?

A neuroendokrin daganatok a daganatos megbetegedések egy ritka alcsoportját képezik. A neuroendokrin daganatoknak a daganatos betegségek egyéb formáitól való elkülönítését számos azoktól eltérő közös sajátság teszi szükségessé. Ezekben a daganatokban közös az, hogy gyakran (csaknem mindig) termelnek (vagy potenciálisan képesek termelni) olyan hormonszerű anyagokat, amelyeket a daganatok többsége sosem termel. Gyakori, hogy a neuroendokrin daganatok nem folyamatosan termelik a klinikai tüneteket okozó hormonokat, hanem hirtelen nagy mennyiségben ürítik a véráramba a megtermelt és raktározott anyagokat, rohamszerű, nem ritkán életveszélyes rosszullétet okozva a betegnek. A neuroendokrin sejtek olyan sejtek, amelyeknek idegi és hormonális (endokrin) tulajdonságai is vannak és testszerte megtalálhatók. Ezekből a sejtekből és az endokrin rendszer mirigyeiből, amelyekben megtalálhatók, számos jó- és rosszindulatú daganat keletkezhet: például a karinoid daganatok, inzulintermelő daganatok (inzulinómák), kissejtes tüdőrák és neuroblasztóma.

Ezeknek a daganatoknak a többsége nagy mennyiségben folyamatosan vagy időközönként juttat a keringésbe hormonokat, mint például szerotonint, katekolaminokat vagy inzulint, amelyek olyan tüneteket okoznak, ami az adott daganatra jellemző. Azonban néhány neuroendokrin daganat nem termeli a várt hormonokat. Mindkét esetben a neuroendokrin daganatok gyakran összefüggenek a megemelkedett CgA koncentrációkkal. A CgA teszt szintén használható arra, hogy az ilyen daganatoknál a kezelés hatékonyságát nyomon kövessék, illetve felfedezzék, ha a daganat kiújul.

A CgA tesztet akkor rendelik más tesztekkel együtt, ha a kezelőorvosban felmerül annak a gyanúja, hogy a betege tüneteit karcinoid vagy más neuroendokrin daganat okozza.

Néhány jel és tünet a következő lehet:

• Kipirulás az arcon és a nyakon (hirtelen megjelenő sötétvörös szín)
• Hasmenés, hányinger, hányás
• Szapora pulzus
• Ziháló légzés, köhögés, nehézlégzés

Ezt a tesztet rendelhetik rendszeres időközönként is, hogy követni lehessen a kezelés hatékonyságát és a ellenőrizni lehessen a daganat kiújulását. A CgA koncentráció emelkedhet bizonyos betegségekben, mint például májbetegség, gyulladásos bél szindróma, beszűkült vesefunkció és stressz. Ezekre a lehetséges okokra is gondolni kell, ha az emelkedett CgA szinteket értékeljük. A kromograninA szint szintén emelkedhet olyan egyénekben is, akik proton pumpa gátlót (PPI) szednek, amelyek olyan gyógyszerek, amelyek csökkentik a gyomorsav mennyiségét.

Ha egy beteg állapotát követni kell, a CgA tesztet mindig ugyanabban a laboratóriumban ugyanazzal a teszttel kell mérni, hogy össze lehessen hasonlítani az eredményeket.