Tessék komolyan venni! B12 hiány

B12 vitaminról bővebben

A B12-vitaminhiány mögött állhatnak felszívódási zavarok, bélgyulladás, autoimmun betegségek, krónikus alkoholizmus, de legtöbbször az elégtelen táplálkozás miatt alakul ki. Vegánoknál és a vegetáriánusoknál igen gyakori a B12-vitaminhiány, valamint az azt kísérő vashiány. A B₁₂-vitamin hiánya kialakulhat nem megfelelő mennyiségű bevitele esetén (pl.: vegetáriánus étrend), vagy ha a felszívódásában zavar alakul ki (intrinsicfaktor-hiány, gyomoreltávolítás, bélbetegség), vagy fokozott felhasználódás (bélférgesség), vagy fokozott igény (terhesség, szoptatás, dohányzás, alkoholfogyasztás) miatt. 

Akik folyamatosan fáradtak és gyakran szenvednek fejfájástól, sokszor a stresszes, pihenést nélkülöző mindennapokat teszik felelőssé a kellemetlen tünetekért. Kevesen tudják, hogy a tünetek mögött B12 vitaminhiány, illetve a hiány okozta vérképzési zavarok is állhatnak. Fontos az esetleges vitaminhiány jeleinek korai felismerése – ha a szervezetben hosszú időn át túl kevés a B12 vitamin, az károsíthatja az egészséget, néha akár helyrehozhatatlan mértékben.

A táplálkozás során bevitt B12 vitamin a vékonybélben szívódik fel, majd a vérkeringéssel jut el a vérképzés helyére, a csontvelőbe. Főként állati eredetű táplálékokban található meg, pótlásához kiváló forrást jelentenek a tejtermékek, a tojás, a hering, a sertés- ás a marhamáj. Naponta átlagosan 2mg B12 vitaminra van szüksége egy felnőttnek, ettől magasabb – 3mg – terhesség és szoptatás időszakában javasolt.

A B12-vitamin életfontosságú a DNS (dezoxi-ribonukleinsav) szintézisében, valamint a sejtenergia keletkezésében. Mielőtt a megaloblasztos anémia (amelyet egyszerű vérvizsgálattal ki lehet mutatni) felhívná figyelmünket a B12-vitamin-hiányra, gyakran előfordul, hogy ezt megelőzően hosszabb vagy rövidebb ideig az illetőnél a vitaminhiány tünetmentes. Nagyon gyakori, hogy a szubklinikus B12-vitaminhiány tünetei rejtettek és legtöbbször nem gondolunk betegségre.

Még nem teljesen tisztázottak ennek a szubklinikus hiánynak a hosszú távú következményei, azonban terhes nőknél befolyásolhatja a terhesség fejlődését (a neurális cső fejlődési rendellenességét okozhatja), valamint lehetnek neurológiai, érrendszeri, érzékelési, csontrendszeri és szemészeti mellékhatásai.

Főleg vegetáriánusoknál jellemző, hogy az étrendben meglévő elégséges folsavmennyiség elrejtheti a már létező B12-vitamin-hiány jelenlétét, mivel a folsav egy bizonyos ideig megelőzi a megaloblasztos anémia, vérszegénység kialakulását. Azonban a B12-vitamin-hiány következményei még ebben a tünetmentes időszakban is megjelenhetnek, mégpedig a központi idegrendszer érintettségével, miközben a folsav elfedezi vagy kompenzálja a vitaminhiány tüneteit oly módon, hogy besegít a sejtek osztódásába (ezért a vörös vértestek száma nem csökken, a méretük sem nő – e változások jellemeznék a megaloblasztos anémiát). A bélből való felszívódás után körülbelül 4 órával a B12-vitamin már jelen van a vérkeringésben, a transzkobalaminnak nevezett hordozó fehérjékhez kapcsolódva. A B12-vitamin legnagyobb része (kb. 80%-a) egy inaktív, haptokorinnak nevezett transzkobalaminhoz (TCI) kötve kering a vérben.

Az aktív B12-vitamin formák, amelyekről beszéltünk, a következők: cián-kobalamin, metil-kobalamin, dezoxi -adenozil-kobalamin és a hidroxikobalamin.

Ezek mindegyike sejtszinten átalakulhat metil-5-dezoxi-adenozil-kobalaminná, ami két nagyon fontos enzim koenzimje (elő enzimje), éspedig a következőké: metionin-szintetáz és az L-metilmalonil-CoA-mutáz. A B12-vitamin-hiány megzavarhatja azokat a folyamatokat, amelyekben ez a két enzim részt vesz, melynek következményeként bizonyos anyagcseretermékek felhalmozódnak a vérben, ezek pedig mérhetőek a vérben és magas értékeik tünetmentes B12-vitamin-hiányra utalva segítenek a diagnózis felállításában.

1. A metionin-szintetáz a purinok és a pirimidinek szintézisének elengedhetetlen alkotóeleme. Ezek az aromás heterociklusos szerves anyagok nagyon fontosak a DNS (dezoxiribonukleinsav) szintézisében. A B12-vitamin mellett ebben a reakcióban részt vesz még egy koenzim, éspedig a folsav.Bármelyik hiánya – a B12-vitaminé vagy a folsavé – megaloblasztosanémia kialakulásához vezet (ennek jellemzője, hogy a piros vérsejtek száma és nagysága megváltozik). B12-vitamin-hiány esetén a folsav, vagyis a metil tetrahidrofolát metilcsoportja már nem kapcsolódik a homociszteinhez, így nem jön létre metionin és ennek következtében a vérben felhalmozódik a homocisztein.Ennek a reakciónak a megszakítása végső soron megaloblasztos vérszegénységhez vezet, de még mielőtt a vörösvértestek térfogata növekedne vagy a számuk csökkenne, ami a tünetmentes fázisra jellemző, megnő a vér homocisztein szintje. Ez társítható a szív-érrendszeri megbetegedések kockázatának növekedéshez, a kísérletek pedig kimutatták, hogy a B12-vitamin pótlása 7%-kal csökkentette a homocisztein szintjét.
2. A B12-vitamin 5-dezoxiadenozilkobalamin formájában az egyetlen koenzim, amely az L-metilmalonil CoA mutázzal együtt lehetővé teszi a metil-malonil CoA átalakulását szukcinil CoA-vá. A B12-vitamin-hiány következtében felhalmozódik a metilmalonil CoA, egy olyan metabolit, amit a B12-vitamin-hiányban előálló neurológiai hatásokért tesznek felelőssé. A metilmalonil CoA toxikus anyagcseretermék, ezért a szervezet metilmalon savvá (MMA) alakítja, ami felhalmozódik a vérben és a vizeleten keresztül távozik, ezért az MMA szint mérése a vérből vagy a vizeletből teljes információt ad nekünk a B12-vitamin státuszáról és annak tartalékairól.

Az MMA, metilmalonilsav a B12-vitamin anyagcseréjének specifikus indikátoraként ismert, azonban ennek szintje megnövekedhet (főleg) idős korban is, mint a veseelégtelenség egyik következménye. A vérben a homociszteinszint magas lehet B12-vitaminhiány, illetve folsavhiány és B6-vitaminhiány esetén is. A magas homocisztein-szintet összefüggésbe hozták a vesefunkciók zavarával is. Előfordulhat továbbá egy enzim, az úgynevezett metiléntetrahidrofolát működési zavaránál vagy bizonyos gyógyszerek használata esetén.

A nem vegetáriánusok esetében a B12-vitamin-hiány 95%-ban az intrinsic faktor hiánya, atrófiás gasztritisz (elégtelen sósavtermelés) vagy emésztőenzim (proteáz) hiány miatt alakul ki.

A B12-vitamin-hiány végső következményeként a perifériás idegek, gerincvelő idegek, agyidegek és az agy neuronjai elveszítik a mielin hüvelyüket, ami idegszövet pusztuláshoz és neuropszichiátriai rendellenességekhez vezet. 

A B12 hiánykialakulásának leggyakoribb okai:

1. A táplálék nem tartalmaz elegendő B12 vitamint.
   1. Vegetáriánus étrend. Mivel a B12 szinte kizárólag állati eredetű élelmiszerrel tud bejutni a szervezetbe, ezért vegetáriánus, Vegán étrend mellett mindenképpen kialakul a B12 kisebb – nagyobb mérvű hánya.
   2. Iparilag előállított gyengébb minőségű élelmiszer, mely a gyors előállítási folyamat eredményeként jelentősen kevesebb B12 vitamint tartalmaz, mint amennyit korában ugyanez az élelmiszer-típus tartalmazott. Példa erre a baromfiipar által előállított baromfihús, mely sokkal alacsonyabb vitamintartalommal bír, mint a hasonló életkorú, természetes táplálékfelvétel mellett gyarapodó úgynevezett „bio” baromfi.
   3. Anyatejjel hosszasan táplált csecsemő, ha az édesanya B12 vitamin szintje alacsony. Ilyenkor a csecsemő nem jut elegendő B12 vitaminhoz, és kialakulhatnak a néha ijesztő vitaminhiány tünetei, még akkor is, ha az anyánál a b12 hiányt még nem sikerült felismerni.
2. A táplálékban levő B12 nem tud kellő mértékben felszívódni.
   1. Gyomor hurut (gasztritisz), a gyomor nyálkahártya gyulladása. Ennek sok oka lehet, igen gyakran helicobacter pylori nevű baktérium fertőzés az oka, de lehet más is, például a rendszeres alkoholfogyasztás.
   2. Gyomorsav-csökkentő kezelés (recept nélkül kapható, a gyomorégés csökkentésére szolgáló szerek, illetve az úgynevezett protonpumpa-gátló, vagy H2 receptor blokkoló gyógyszerek) meggátolhatják a tápanyagban levő B12 felszívódását.
   3. Cukorbetegség (diabetes mellitus) kezelésében alkalmazott bizonyos gyógyszerek (orális antidiabetikumok) csökkenti a B12 felszívódását.
   4. Vészes vérszegénység (anemia perniciosa) kialakulásához vezető autoimmun gastritis. Ilyenkor a szervezet a saját gyomornyálkahártya „fali” sejtjei (parietális sejtjei) ellen termel antitestet, és így az egyébként itt termelődő Intrinsic Factor (IF) nem képződik elegendő mennyiségben, és kialakul a vitamin hiánya.
   5. A gyomor részleges, vagy teljes hiánya, pl. gomor bypass műtét után – sebészi beavatkozás eredményeként a B12 felszívódás zavara alakulhat ki, a sósav és/vagy az Intrinsic Factor termelés zavara miatt. Ilyenkor a B12 felszívódási zavar állandósul, folyamatos kezelést igényel.
   6. A csípőbél (ileum) részleges vagy teljes hiánya sebészi beavatkozás miatt – mivel a B12 felszívódása ezen a bélszakaszon keresztül történik, ezért, ha hiányzik, az alacsony B12 szintet okoz.
   7. Az életkor előrehaladtával a tápanyag-felszívódás hatékonysága csökken. Vizsgálatok tanúsága szerint 50 éves kor felett még jó B12 ellátottságú tápanyag fogyasztása esetén is kialakul a vitaminhiány – folyamatos potlást igényelhet.

Tünetek

A B12 vitaminhiány lassan alakul ki, tünetei fokozatosan jelentkeznek és könnyen összetéveszthetők egyéb betegség tüneteivel, vagy más okokra is visszavezethetők. A B12 vitamin hiányában megaloblasztos anémia – nagysejtes vérszegénység - alakul ki.

• fáradékonyság
• gyengeség
• kimerültség
• depresszió
• memóriavesztés
• fertőzésekkel szembeni fokozott érzékenység
• sápadtság
• vörös és fájdalmas nyelv
• gyomorgyulladás esetén
• járásbizonytalanság
• bizsergés a végtagokban 
• mentális zavarok 
• légszomj
• szapora légzés
• gyors szívverés
• alvási problémák
• nyugtalanság
• a szájban fertőzések (pl. afta)

B12 vitamin hiánya miatt kialakuló megbetegedések, tünetek

1. Módosult (megromlott) mentális állapot, hanyatló szellemi teljesítmény, esetleg más összetett pszichés zavarok (demencia, depresszió, üldöztetéses téveseszmék, érzékcsalódások, érzelmi labilitás, alvászavar).
2. Emelkedett homocystein szint és emelkedett össz-koleszterin érték, ezen belül emelkedett LDL-koleszterin szint. Az emelkedett koleszterin szint fokozott kockázatot jelent a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulása vonatkozásában.
3. Érzészavarok, végtaggyengeség, görcsök, megváltozott (kóros) érzések a bőr felszínén
4. Az autonóm (vegetatív) idegrendszer működési zavarai (szédülés felálláskor, vizelet / széklet tartási zavar – inkontinencia, impotencia.
5. Makrociter (kóros, nagy méretű vörösvértesteket eredményező) vérképzés: a vörösvértestek képzésének zavara, ennek következtében vérszegénység, a vörösvértestek átlagon felüli méretűek, és kóros fejlődésűek.
6. Szemideg sorvadás, makula degeneráció (a szem éleslátás-központjának sorvadásos megbetegedése), szürkehályog
7. A nyelv felszínének gyulladása, az ízérzés zavara, csökkenése, vagy teljes elvesztése.
8. Termékenységi zavarok, meddőség
9. Magzati / újszülöttkori B12 hiány (itt az anyai B12 hiány magzatra kiható következményeiről van szó): elmaradófejlődés, kisebb méretű agyvelő (mikrokefália), etetési nehézségek, fokozott érzékenység, görcsök, akaratlan végtagmozgások.

Kivizsgálás

Fontos a személyes kivizsgálás, a megfelelő anamnézis felállítása! 

• Vérkép
• reticulocita
• B12 vitamin
• Folsav
• Holotranszkobalamin szint
• vas
• ferritin
• transzferrin

A B12-vitamin-hiány másik mutatója a holotranszkobalamin szint. A vér HTC-je B12-vitaminhiány egyik legérzékenyebb indikátora, és a hiányt még a vér B12-vitamin szintjének csökkenése előtt kimutathatja. 

A B12-vitamin-hiány diagnózisát személyre szabottan, esettől függően kell felállítani, a fennálló betegségek, kockázati és környezeti tényezők figyelembevételével, az étrendet is beleértve. Ami a laborvizsgálatot illeti, az első a vérkép, valamint a vér B12-vitamin szintjének a mérése. Ha a B12-vitamin szintje az alsó érték zónájában (150–350 ng/L) van, a vérképet is figyelembe véve tisztázni kell, fogy fennállhat-e rejtett, szubklinikus B12-vitamin-hiány.

A szervezet B12 ellátottságáról a következő laboratóriumi vizsgálatok adnak információt

1. Holotranscobalamin szint a vérsavóban (HTC mérés): a legpontosabb érték, ez alapján eldönthető a B12 vitaminellátottság állapota.
2. Homocystein szint a vérsavóban (HCy mérés). B12 vitaminhiány esetében a HCy szint magas, esetleg a referencia tartomány felső határának többszöröse, akár tízszerese is lehet.
3. Össz koleszterin érték a vérsavóban: Általában a HCy szint emelkedése esetén az össz koleszterin érték is magasabb. A koleszterin emelkedésnek azonban nagyon sok más oka is lehet, másrészt a vizsgálatot csak akkor van értelme elvégezni, ha a mintavétel előtti 24 órában állati zsiradékban szegény étrendet tartunk – ellenkező esetben az elfogyasztott koleszterint méri vissza a labor.
4. Vérkép, és azon belül az átlagos vörösvértest űrtartalom (mean corpuscular volumen, MCV). Amennyiben ez a felső határérték környékén, vagy a felett van, akkor óriás-sejtes (makrociter) vérképzés zajlik.

Kezelés

A kiváltó ok kezelése mellett elsődleges a vitaminpótlás. Ez történhet izomba adott injekcióval – ha felszívódási zavar a hiány oka, akkor kizárólag ebben a formában – egyéb esetben tablettaként is, a kezelőorvos döntése alapján, a kivizsgálás eredményétől függően. Amennyiben a vitaminhiány vegetáriánus táplálkozáshoz köthető, akkor javasolt dietetikus segítségét kérni olyan növényi alapú étrend összeállításához, mellyel a hiányállapot a továbbiakban megelőzhető.

Forrás: (herghelia, trombózisközpont, drBezzegh)