A vörösvérsejtek

Az élethez nélkülözhetetlen oxigén szállítását az emberi szervezetben a vörösvérsejtek végzik. A bennük található vérfesték, a hemoglobin specializálódott az oxigén szállítására a tüdő és a működő, oxigént felhasználó szövetek között.

Feladata

A vörösvérsejtek fő feladata tehát a szövetek, sejtek oxigénnel történő ellátása, illetve a sejtekben keletkezett égési, oxidatív folyamatok során keletkezett szén-dioxid eljuttatása a tüdőbe. Ez a gázcsere a vörösvértestek speciális fehérjéje, a hemoglobin segítségével valósul meg. Minden vörösvérsejt kb. 640 millió hemoglobinmolekulát tartalmaz. A hemoglobin név kb. annyit jelent, mint "a vér gömb alakú fehérjéje". Ez a sajátságos fehérjemolekula négy fehérjealegységből (polipeptidláncból áll), ezek mindegyikéhez egy ún. "haem"-csoport csatlakozik. A "haem"-csoport egy szén- és nitrogéntartalmú gyűrűkből álló molekula, melynek közepén egy vasatom van. Ez a "haem"-csoport képes arra, hogy a magas oxigénnyomású tüdőben az oxigént megkösse és az alacsony oxigénnyomású szövetekben azt leadja.

A szén-dioxid szállítása ellentétes irányú (a szövetekben felveszi, a tüdőben leadja). A vérfehérje oxigénnel telített formáját oxyhemoglobinnak, az oxigén nélküli formáját deoxyhemoglobinnak nevezzük. A hemoglobin tehát oxigén felvételére és leadására képes, ún. oxidoredukciós folyamatban vesz részt. Ezt a feladatot csak akkor képes elvégezni, ha a benne lévő vas két vegyértékű (ferro) formában van jelen. Az ép vörösvértestben külön rendszer biztosítja azt, hogy a vas ne tudjon nagyobb mennyiségben három vegyértékű (ferri) formába átalakulni.

Hogyan kezelhető a kóros vörösvértestszám?

Először a kóros vörösvértestszám kialakulásának kiváltó okát kell felderíteni a megfelelő kezelés kiválasztásához. A kezelés többek között vitamin- és nyomelempótlást, étrendi változtatást vagy vérátömlesztés útján végrehajtott vörösvértestpótlást jelenthet. Egyes esetekben csak az aktuális gyógyszerezésen kell változtatni, vagy a csontvelői vörösvértestképzést serkentő szert szükséges felírni.

Segíthet az egészséges étrend a normális vörösvértestszám fenntartásában?

Igen, amennyiben a jól kiegyensúlyozott étrend képes megelőzni a vashiányos vérszegénység kialakulását. Más, betegségek okozta VVT-eltérések nagy valószínűséggel nem korrigálhatóak diétával.

Vannak felismerhető tünetei a veszélyesen alacsony vagy magas vörösvértestszámnak?

A fáradtság alacsony vörösvértestszámot jelezhet, csakúgy, mint az ájulás, sápadtság, légszomj, szédülés és a megváltozott tudatállapot.

Mire utal, ha alakjukban, számukban változást látunk?

A vörösvérsejtek alakja normál esetben fánkhoz hasonlít. Egy-egy kenet értékelése kapcsán megfigyeljük a sejtek méretét, eloszlását, alakját is. Ezeket a normál képhez viszonyítjuk. Ha eltéréseket látunk, azt leírjuk és összevetjük az össz.képpel. Számos betegség vagy állapot ismérve ezen sejtek morfológiai eltérése. 

A mikroszkópos kenetvizsgálat segítségével megállapítható, hogy mennyire épek és érettek a vörösvértestek, a fehérvérsejtek és a vérlemezkék. Használatával elkülöníthetőek a fehérvérsejtek típusai, és meghatározható az egymáshoz viszonyított százalékos arányuk a vérben. Segíthet a vérsejtképzéssel, működéssel és pusztulással kapcsolatos betegségek és zavarok diagnózisában. Alkalmas a sejtképződés és érés nyomonkövetésére olyan betegségek esetében, mint például a leukémia.Lehetséges az egyes sejttípusok számának durva becslése, és a sejtek nagyságának, alakjának, és általános megjelenésének az elfogadott "normális" sejtekéhez viszonyítása. El lehet különíteni a FVS-ek különböző típusait és 100 darab megszámlálásával meg lehet határozni ezek egymáshoz viszonyított százalékos arányát is. A vizsgálat során megítélhető a VVT-k nagysága, alakja, és hemoglobin (oxigén szállító fehérje) tartalma, valalmint eldönthető, hogy megfelelő számú és kinézetű vérlemezke van-e jelen.
 

Néhány érdekesség a vörösvérsejtek vizsgálódása során:

• Cabot-gyűrű: hurok vagy nyolcas alakú, vörös színű zárvány. Elsősorban léphiányos, állapotra jellemző, de megfigyelhető fokozott vagy károsodott vérképzés, ill. extramedullaris haemopoesis esetén, valamitn súlyos anaémiában és thallassémiákban.
• Dakriocita: könnycsepp alaku vörösvérsjet. Jellegzetesen osteomyelofibrosisban fordul elő.  
• Drepanocita: sarlósejtes anaémiára jellemző, sarló alakú vörösvérsejtek. Rövid élettartamúak, HbS-hemoglobint tartalmazó sejtek, melyek oxigénhiányos környezetben sarló alakúvá deformálódnak.
• Fragmentocita: fregmentálódott vvt-k, főleg műbillentyű okozta mechanikai károsodás hatására keletkeznek. Megjelenésük a következő kórképekre hívhatja fel a figyelmet: hamelytikus uraeias syndroma (HUS), tromboticus trombocytopenias purpura (TTP), DIC, égés, mábillentyű. 
• Pénztekercsképződés
• Heinz-test
• Jolly-test
• Ovalocita
• Poikilocytosis
• Spaherocíta
• Polychromasia
• Target-sejt 

Érdekesség

A tartósan magas hegységekben élő emberek szervezete alkalmazkodik a ritkább levegőhöz. Az ő vérük több vörösvérsejtet tartalmaz, ezek száma elérheti a 8 milliót mm³-enként. Az alföldről a nagy tengerszint feletti magasságba kerülő ember lassan alkalmazkodik új élőhelyéhez. Az első időben lelassul, teljesítménye csökken, mert a kisebb nyomású levegő kevesebb oxigént tartalmaz. 4-6 hét elteltével a szervezet fokozatosan hozzászokik, alkalmazkodik a kevés oxigénhez. Vérvizsgálattal egyszerűen kimutatható, hogy az illető vérében a vörösvérsejtek száma megnő, de méretük lecsökken.