Autoimmun myositis – gyulladásos izombetegségek vizsgálata

A myositis gyűjtőfogalom, amely különböző eredetű izomgyulladásokat foglal magában. Az idiopátiás gyulladásos myopathiák ritka, többnyire autoimmun eredetű betegségek, amelyek elsősorban fokozatosan kialakuló izomgyengeséget okoznak. Izomfájdalom is jelentkezhet, de nem minden esetben ez a vezető tünet.

A gyengeség jellemzően szimmetrikus, és elsősorban a vállöv, a felkar, a medenceöv, a comb és a nyak izmait érinti. A betegnek nehézséget okozhat a lépcsőzés, a székről történő felállás, a karok fej fölé emelése, a hajmosás vagy akár a fej megtartása. Egyes formák bőrtünetekkel, ízületi panaszokkal, nyelési nehézséggel vagy tüdőérintettséggel is járhatnak.

Az autoimmun myositis több betegségformát foglal magában, például:

• dermatomyositist;
• antisynthetase-szindrómát;
• immunmediált nekrotizáló myopathiát;
• más kötőszöveti betegséggel átfedő, úgynevezett overlap myositist;
• polymyositist.

A csomag izomkárosodást jelző enzimeket, általános gyulladásos paramétereket és autoantitesteket vizsgál. Segítheti az autoimmun eredetű gyulladásos izombetegség felismerését és egyes betegségformák elkülönítését, de önmagában nem elegendő a diagnózis felállításához.

A csomag különösen indokolt lehet

• fokozatosan kialakuló, szimmetrikus váll- vagy medenceövi izomgyengeség esetén;
• nehezített lépcsőzés vagy székről történő felállás esetén;
• ha a karok fej fölé emelése, a hajmosás vagy az öltözködés nehézzé válik;
• tartós izomfájdalom vagy izomérzékenység mellett, különösen izomgyengeséggel együtt;
• ismeretlen eredetű CK-emelkedés esetén;
• jellegzetes szemhéj-, arc-, kéz- vagy ízületek feletti bőrtünetek megjelenésekor;
• nyelési nehézség, félrenyelés vagy megváltozott hang esetén;
• izompanaszokhoz társuló légszomj vagy száraz köhögés fennállásakor;
• Raynaud-jelenség, ízületi gyulladás vagy úgynevezett mechanikus kéz megjelenésekor;
• más autoimmun kötőszöveti betegséghez társuló izompanaszok esetén;
• statinszedés mellett kialakult, a gyógyszer elhagyása után is fennmaradó jelentős izomgyengeség vagy CK-emelkedés esetén.

Az egyszerű túlterhelésből, tartáshibából vagy mozgásszervi kopásból eredő izomfájdalom önmagában nem feltétlenül indokolja a teljes autoimmun myositis-kivizsgálást.

A csomag tartalma

Izomkárosodást jelző enzimek

• Kreatin-kináz – CK – A vázizom-károsodás legfontosabb laboratóriumi jelzője. Myositisben jelentősen megemelkedhet, de normális értéke nem zár ki minden gyulladásos izombetegséget.
• LDH – laktát-dehidrogenáz – Több szövetben jelen lévő enzim, amely izomkárosodás esetén is emelkedhet. Nem izomspecifikus, ezért a többi eredménnyel együtt értékelendő.
• GOT – AST – A máj mellett a vázizomban is megtalálható enzim. Izomkárosodás következtében is megemelkedhet.
• GPT – ALT – Elsősorban májenzimként ismert, de kiterjedtebb izomkárosodás esetén szintje szintén emelkedhet. A GOT-tal, CK-val és GGT-vel együtt segítheti az eltérés eredetének értékelését.

Autoimmun vizsgálatok

• Myositis autoantitestpanel – A csomagban szereplő panel a Jo-1, Ku, Mi-2, PL-7, PL-12 és PM/Scl elleni antitesteket vizsgálja.
  • Jo-1, PL-7 és PL-12: antisynthetase-szindrómával, izomgyulladással, ízületi panaszokkal és interstitialis tüdőbetegséggel társulhatnak.
  • Mi-2: elsősorban klasszikus dermatomyositishez kapcsolódó antitest.
  • PM/Scl: myositis és szisztémás sclerosis átfedési szindrómájában fordulhat elő.
  • Ku: különböző autoimmun kötőszöveti betegségekhez társuló overlap myositisben jelenhet meg.
• ANA/ENA szűrés – Segítheti az egyéb szisztémás autoimmun kötőszöveti betegségek, illetve a myositisszel átfedő kórképek felismerését.

• HEp-2: Autoimmun eredetű kötőszöveti és gyulladásos izombetegségek szűrővizsgálata. Az antitestek jelenléte mellett azok sejtmagban vagy citoplazmában megjelenő festődési mintázatáról és titeréről is információt adhat. Myositis gyanújában különösen fontos a citoplazmatikus mintázatok értékelése.

  A negatív autoantitest-eredmény nem zárja ki a myositist. A felsorolt myositis-panel nem tartalmazza valamennyi ismert myositishez társuló antitestet.

Általános vizsgálatok

• Teljes vérkép – Információt ad az általános állapotról, és segítheti a vérszegénység, fertőzés vagy más kísérő eltérés felismerését.
• CRP – A szervezetben zajló gyulladás nem specifikus jelzője. Myositisben normális is maradhat, ezért önmagában nem alkalmas a betegség kizárására.
• Süllyedés – ESR – Szintén nem specifikus gyulladásos paraméter. Eredményét a tünetekkel és a többi laboratóriumi eltéréssel együtt kell értékelni.

Fontos tudnivalók

• A vérvétel előtt legalább 48–72 órán keresztül kerülendő az intenzív testedzés, a nehéz fizikai munka és a szokatlan izomterhelés, mert ezek jelentősen megemelhetik a CK-, GOT-, LDH szinteket.
• Izomsérülés, elesés, műtét, intramuscularis injekció és egyes orvosi beavatkozások szintén befolyásolhatják az izomenzimek értékét.
• A rendszeresen szedett gyógyszerekről – különösen statinokról és más koleszterincsökkentőkről – tájékoztatni kell a kezelőorvost és a laboratóriumot.
• Gyógyszert a vérvétel miatt önállóan nem szabad elhagyni.
• Éhgyomri vérvétel nem feltétel, de a mintavétel előtt zsíros, nehéz étkezés nem javasolt.
• A myositis diagnózisához a laboratóriumi vizsgálatok mellett neurológiai vagy reumatológiai vizsgálat, elektromiográfia, izom-MR, tüdővizsgálat, valamint egyes esetekben bőr- vagy izombiopszia is szükségessé válhat.
• A laboratóriumi eredmény önmagában nem határozza meg a betegség pontos típusát, aktivitását vagy a szükséges kezelést.
• Leletkiadási idő: 10–15 munkanap
• Szakértői leletértékelés ehhez a csomaghoz nem kérhető.