A vashiányos állapotoknál nem elegendő csak a vas szintet ellenőrizni.

Hiánytünetek

• Székrekedés.
• Immungyengeség.
• Lassú sebgyógyulás.
• Sápadtság, fáradtság.
• A szájzug berepedése.

A vashiányos vérszegénység sokszor alakul ki gyermekeknél, és a menstruáló vagy szülő nők között fordul elő gyakran. Szükséges a transzferrint és ferritint is elvégeztetni, valamint gyulladásos paramétereket is. Ez utóbbi fontos, mert gyulladásos állapotoknál a vas szintje csökken.  A szérum ferritin szintje a szervezet vastartalmának jelzője, vashiányban szintje csökken. A vashiányos vérszegénység leggyakoribb oka a vérveszteség a bélrendszerből, amit okozhat többek között vérző fekély, daganat, aranyeres csomó.

Vegetáriánusok között is általánosnak számít ez a kórkép, mert a legtöbb vasat a húsokból nyerjük. Felszívódási zavar is állhat a háttérben, amely lisztérzékenységből vagy helicobacter baktérium okozta gyulladásból is fakadhat. A kezelés is attól függően változik, mi áll a kórkép mögött.

A szédüléssel, fáradékonysággal, sápadtsággal, a terhelhetőség és a koncentráció csökkenésével, a haj vagy a köröm töredezésével járó kórképnek életkori és életmódbeli sajátosságai is vannak. 

A vas elengedhetetlen az emberi szervezet működéséhez, szerepe van a DNS szintézisben, agyfejlődésben, sejtszintű energiatermelő folyamatainkban, enzim- és immunrendszerünk működésében, idegrendszeri folyamatainkban, szív és vázizomzatunk oxigén ellátásában és alapvető építőköve a vérben található hemoglobinnak, amely az oxigént szállítja a sejtekhez. Vashiányos állapotban ezért romlik az általános egészségi állapot, rosszabb a közérzet, könnyebben betegszünk meg, krónikus betegségben szenvedőknél további hanyatlás következhet be, és súlyosabb esetben vashiányos vérszegénység alakul ki. 

Mivel a testünk nem képes vasat termelni, ehhez a létfontosságú elemhez külső forrásból kell hozzájutnunk. Ám sok esetben az étkezéssel nem tudjuk megelőzni a vashiány kialakulását, illetve a már meglévő vashiányt aligha lehet megszüntetni pusztán élelmiszerekkel

A test vastartalmának elsődleges helyei - a keringő vörösvértesteken kívül - a vasraktárak.

A vas ferritin és hemosiderin formájában raktározódik.
A ferritin egy májban termelődő fehérje, mely vasat köt meg. A szervezetben található ferritinnek csak egy része jelenik meg a keringésben, ez azonban a raktározott vas mennyiségével párhuzamosan változik. A szervezet vastartalékát méri, a vashiány mértékéről ad felvilágosítást. Emellett gyulladásokban, daganatos betegségekben és májkárosodás esetén is fokozottan termelődik.
 

A vérszegénység fajtájának kiderítésében játszik szerepet. Vashiányban a szervezet vasraktárai kiürülnek, a szérum ferritin-szintje csökken. A szérum-ferritin szint még azelőtt jelzi a vashiányt, mielőtt a vashiányos vérszegénység kialakulna, tehát kimutatja a lappangó vashiányt is. A ferritin szintje gyulladás, daganatos betegségek esetén is megemelkedik. Krónikus gyulladással járó betegségekben (vese, máj, tüdő, vérképzőszervi, stb.) is kialakulhat vérszegénység, ilyenkor a ferritin-szint magas. Daganatos betegségekben a ferritin-szint együtt változik a daganat kiterjedésével, miután azonban ez a változás nem csak a daganatok esetén áll fönn, a betegség lefolyásának követésére nem alkalmas a vizsgálat.
 

Ha túl sok vasat pótolunk, illetve bizonyos betegségekben, amikor sok vas raktározódik (ún. hemosiderosis), a ferritin-szint szintén magas lehet.
 

Mitől lehet alacsonyabb?

A vashiány okai lehetnek elégtelen vasbevitel, hiányos táplálkozás, csökkent felszívódása a bélrendszerből, megnövekedett vasigény (várandósság, szoptatás idején), vérvesztés (emésztőrendszerből, menstruáció, gyakori véradás), tartós vörösvértest-szétesés (pl. beteg szívbillentyű miatt).
 

Mitől lehet magasabb? 

Krónikus gyulladásos, daganatos betegségekben, valamint fokozott vasraktározással járó betegségekben (hemosiderosis) is lehet a szintje magasabb.