Hiba lehet, ha csak a vas szintje alapján kezelünk egy beteget!

A vas önmagában nem igazolja a vashiányt, ezért a kontroll vizsgálatnál szükség van a Transzferrin, Ferritin, CRP és teljes vérkép vizsgálatokra is. 
A vas szintje gyorsan változhat és sajnos az orvosok gyakran fel sem hívják a figyelmet arra, hogy gyulladásos - fertőzéses állapotban ne menjünk feltétlen laborba, - de ha már muszáj, akkor is fenntartásokkal kezeljünk néhány paramétert. Amíg a gyulladás fennáll, addig a vas lehet alacsony. ( A biokémiai és élettani okokat most nem elemezném ) 
Gyakori hiba, hogy egy alacsony vas szintre nagy dózisú vaskészítményt kap a beteg, amit szed egy hétig, majd újra elmegy a laborba, ahol viszont egy emelkedett értéket fogunk mérni. Aztán persze a kezelőorvos legyint egyet, miszerint a labor hibázott. Nem, nem hibázott a labor! Sőt! 
Nem mindegy mikor mérünk vasat! 

- Először is a vashiány okát kell megkeresni, mert az mindig van! 
- Másodszor pedig fel kell térképezni a vasháztartást! 

Vashiányra jellemző laborparaméterek
- alacsony vas 
- alacsony ferritin szint ( gyulladás, tumor esetén emelkedik ) 
- emelkedett transzferrin ( gyulladás vagy tumor esetén csökken ) 
- csökkent hemoglobin és hematokrit
- csökken a vörösvérsejtek számuk és méretük ( különböző nagyságú vvt-k ) 
- szabálytalan alakú vörösvérsejtek 
- a vörösvérsejtek indexe is csökken ( MCV, MCH ) 

A vashiány kialakulhat elégtelen bevitel, vagy fokozott igény esetén. 

ELÉGTELEN BEVITEL:

- vegetáriánus étrendet követőknél ( B12 hiány ) 
- kismamáknál
- kamaszkorú lányoknál 
- extrém fogyókúránál ( Folsav hiány ) 
- alkoholbetegségben ( B6 illetve B komplex hiány miatt ) 
- rézhiány 
A vashiány kialakulhat a helytelen táplálkozás következményeként is, elsősorban csecsemőkben és kisgyermekekben, akiknek a növekedés miatt több vasra van szükségük. A húst nem fogyasztó serdülő lányokban is hiány lép fel, mivel a növekedés mellett elkezdenek menstruálni is. A terhes nőkben is nagy a kockázat, mivel a növekedő magzatnak nagymennyiségű vasra van szüksége.

TÚLZOTT IGÉNY

- vérzés ( petefészek, méhen kívüli terhesség, emésztőrendszeri vérzések )
- bélrendszert érintő betegségek ( lisztérzékenység, bélgyulladás, egyéb felszívódási zavarok )
- vesebetegség ( EPO hiány ) 
- rosszindulatú folyamatok..stb.
A menopauza előtt a nőkben a menstruációs vérzés okozhatja a hiányt, aranyeres vérzés is vashiány kialakulásához vezethet. Férfiakban és menopauza után lévő nőkben a vashiány általában az emésztőrendszer vérzésére - például egy vérző fekélyre vagy a vastagbélben található polipra - utal. A hiányt okozhatja a szervezet más területén, például a vesékben előforduló vérzés is.

A vas az élelmiszerekben két formában van jelen. Az egyik a hem vas, a másik a nem hem vas.
Hem vas található a májban, vörös húsokban (marha, sertés), a szárnyasokban, halakban, tojásban, állatok vérében.

Nem hem vasat tartalmaznak a növényi eredetű élelmiszerek, így a magas vastartalmú zöldségek (cékla, spenót) és gyümölcsök (szeder, ribizli) is. A növényi eredetű ételekből a vas nagyon rossz hatásfokkal hasznosul. Ha hem vasat tartalmazó ételekkel együtt fogyasszuk őket, akkor a hem vas segíti a nem hem vas hasznosulását is. A vas hasznosulását segíti a C-vitamin (aszkorbinsav) a folsav, a fruktóz, valamint a savas közeg. Tehát a gyümölcsök, gyümölcslevek, sötétzöld zöldségek kedvezően befolyásolják a vas felszívódását.

Minden esetben a kiváltó okot kell megkeresni vashiány esetén, és azt kezelni! 

A vashiány tünetei és gyakori panaszok

- kimerültség, fáradtság
- légszomj, nehézlégzés
- depresszió 
- hajhullás
- nyugtalan lábszindróma 
- gyakori fejfájás
- fokozott hidegérzékenység
- körömtöredezettség / homorú és barázdált körmök 
- szívpanaszok
- koncentrációképesség csökkenése
- aluszékonyság
- nyelvégés
- nyelészavar
Hibás következtetéshez vezethet, ha csak a sápadtság alapján diagnosztizálunk vérszegénységet. Sok ember alkatilag sápadt, mélyen fekvő bőrerek, vagy vasokonstrikció miatt. 

A vas a bélrendszeren keresztül szívódik fel, ezért pl. lisztérzékenység vagy egyéb felszívódási zavarok esetén gyakori a vashiány. A kiváltó ok gyakran csak évek (!!) múlva kerül felismerésre, ezért is hívjuk a vashiányt alattomos, a kiváltó okot lappangó betegségnek. 

Figyeljünk magunkra!